A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KISVÁRDAI László: Adatok a szikszói termelőszövetkezetek fejlődéséről

354 KISVÁRDAI LASZLÖ dúltak a Földművelésügyi Minisztériumhoz és kérték, hogy általános tagosítást rendeljenek el. 1952. szeptember 30-án megalakult a Földrendező Bizottság 13 taggal és megkezdte munkáját." A tagosítási jegyzőkönyv alapján Szikszó községben 1753 család volt. A foglalkozási megoszlás a következő: kis- és középparaszt 379 család agrárproletár 510 család ipari munkás 372 család önálló iparos, kereskedő 64 család értelmiségi 22 család a III. típusú Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 173 család a 4. I. típusú tszcs-ben 200 család A tagosítási jegyzőkönyv szerint a Földrendező Bizottság a termelőszövetkezet részére a következő nagyságú területet táblásította: Tsz. megnevezése Családok száma Földterület 1. 2. 3. Vörös Csillag III. típusú tsz. Petőfi tszcs., I. típusú Űj Élet I. típusú tszcs. Kossuth I. típusú tszcs. Űj Barázda I. típusú tszcs. 173 , 906 kh ' 77 726 kh 44 378 kh 55 723 kh 24 265 kh Családok száma: 373 2998 kh Ha a termelőszövetkezet tagjainak összetételét vizsgáljuk, nagyon érdekes képet kapunk. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai közül 44 család lépett be föld nélkül, és a többiek belépés előtt átlag 2—5 kat. hold földdel rendelkeztek, és ezek is mindnyájan földreform során jutottak földhöz. A Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport a község jómódú parasztjaiból tevődött össze és belépésük előtt átlag 8—16 kat. holdig terjedő földdel rendelkeztek. Az Üj Élet, Űj Barázda és Kossuth Termelőszövetkezet tagjai pedig 2—8 kat. hold földterülettel bírtak és a község egyik körzetének lakóiból tevődött össze egy-egy termelőszövetkezet. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok nem folytattak közös gazdálkodást, hanem csak az állam nyújtotta kedvezmények kihasználására szövetkeztek. A „jogok"-nál mint termelőszövetkezeti parasztok szerepeltették magukat, a „kötelezettségeknél" pedig megmutatkozott a parasztságunk körében elterjedt egyéni érdek. Ezek az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok nem voltak hosszú életűek és erősek. A kül- és belpolitika hatására hol feloszlottak, hol újra egyesültek. Az 1956-os ellenforradalmi események hatására feloszlott mind a négy I. típusú termelőszövetkezeti csoport és nem is alakult újjá. A tagosítási jegyzőkönyvben szereplő 26 kulák család csak számban volt meg, földterületük mindössze 46 kat. hold volt. Nagy számuk a párt helytelen mezőgazdasági poli-