A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez
264 KOZÁK KAROLY [31] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1963. 739., 745, 778—79. [32] Szabó Károly: i. m. 42—43. és [33] Győrffy György: i. h. [34] A XI. században igen jelentős lehetett Szent Péter apostol tisztelete hazánkban. Ezt bizonyítja az is, hogy már a XI. század első felében jelentős templomokat szentelnek tiszteletére (óbudai prépostság, pécsi székesegyház). A Dunántúlon már a IX. században találkoztunk Szent Péter tiszteletére szentelt templom említésével (Conversio Bagoariorum et Carantanorum). Igen érdekes helynévvel is találkozunk e területen. Zalavártól nem túlságosan messze, északra találjuk Szentpéterur községet. A helynévben előforduló „ur" kifejezés emlékeztet az örsur névre. (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. III. Budapest, 1897. 109—110. (Zala m.), 349—350 (Fejér m.), 452 (Tolna m.), 559 (Győr m.), 636 (Sopron m.). [35] Kozák Károly: Három- és négykaréjos templomok Magyarországon. Arrabona. V. Győr, 1963. 185—187. [36] Kozák Károly: Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch Ért. 93. k. (1966) I. sz. 47—64. [37] G. Turco hadmérnök 1569-ben készített felmérési rajza. [38] Entz Géza: Un chantier du XI. siecle a Zalavár. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux—Árts N 24. Budapest, 1964. 36. (Entz Géza a zalavári apátság templomának hosszát 25 m-re, szélességét 10 m-re határozta meg Turco felmérése alapján és összehasonlította azt a pécsváradi apátság templomának 16x9,5 m-es méreteivel.) Ha figyelembe vesszük azt a lehetőséget, hogy a pécsváradi templom nyugati irányban egykor hosszabb volt, mint a ma ismert — ennek lehetőségét a 36. jegyzetben idézett dolgozatban vetettük fel először —, akkor a templom hosszát körülbelül 24 m-re vehetjük. Ez esetben viszont a két templom csaknem egyforma volt. E feltevést az „is támogatja, hogy mindkét apátságot Szent István alapította, csaknem azonos időben. A kácsi templom keleti része ezzel szemben valamivel kisebb (kb. 18x9 m). A különbség nem túlságosan nagy, ha beigazolódik, hogy a kácsi apátság valóban a XI. század második felében épült. Első nemzetségi monostoraink méret tekintetében nemigen érhették utol, vagy előzhették meg a térítés irányításában fontos szerepet betöltő, népes királyi alapítású apátságainkat. [39] Szabó Ferenc: i. m. 45—57. (A boldvai bencés apátság templomának hossza 22 m, szélessége 15,5 m. Ez a nemzetségi monostor már eléri a pécsváradi és zalavári apátsági templomok méreteit, de ez már jóval később, a XII— XIII. század fordulója táján épült.) — Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Egyetemi Nyomda, 1938. 30., 38. és 116. [40] Országos Műemléki Felügyelőség Fényképtára: 56. 714. A fényképen levő pecsét szerint Gráf Rud. F. fényképész készítette Egerben („főutcza"). [41] Gerevich Tibor: i. m. CXLIII. tábla. [42] Bercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. Budapest, 1951. 14. — Héjj Miklós: Visegrád történeti emlékei. Révai Nyomda, 1954. 9—10. [43] Gerevich Tibor: i. m. 151. [44] Bercsényi Bezső: i. h. — Héjj Miklós: i. h. [44] Gerevich Tibor: i. m. XCVII—C. tábla. — (A tihanyi kőről készült felvételt Ágostházi László bocsátotta rendelkezésemre, amelyért e helyen mondok köszönetet.) [45] A visegrádi vállkő XII. század első felében való készítése logikai okok miatt is nehezen fogadható el, hisz az alapítás, építés időpontjához túlságosan közel esik. A kolostor ez időtől kezdve hanyatlásnak indulhatott, amelyre a III. Honorius pápa által kibocsátott (122D oklevél adatai is utalnak. (A szomszédos egyházak nyelvét nem értő görög szerzetesek elhanyagolódott kolostorát a bencéseknek adták. Dercsényi Dezső: i. m. 12.) Ezzel szemben az alapítás idején a király gondoskodása, a számára dolgozó, „bizánci ízlést" ismerő műhely biztosíthatta, hogy az alapító rangjához illő módon készüljön el a visegrádi monostor is. — A tihanyi apátsági templom szentélyének falából kivett palmettás követ Cs. Krámer Márta—Tóth Sándor: A tihanyi apátsági templom és
