A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)
KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez
ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ 265 kolostor 1965. évi felújítása. (Műemlékvédelem. X. évf. (1966) 4. sz. 234—237.) c. munkában közölték. i[46] Gerevich Tibor: i. m. CXLII. t. 1. á. — Szabó Ferenc: i. m. 14. 2. kép. — A kácsi monostor köveit bemutató fényképen levő oszloplábazat jelenlegi őrzési helye ismeretlen. Az arról készült fényképfelvételt az O. M. F. Lemeztárában őrzik: 4397. sz. Valószínűleg ezt a darabot látta Szabó Ferenc — a feliratos kővel együtt — az egri érseki líceum lapidáriumában. A másik itt bemutatott oszloplábat meg Kacson látta, az azóta már meghalt Skover Miklós igazgatótanítónál, akinek elbeszélése szerint a templom előtti téren találták (i. m. 14.). Az említett két kő valószínűleg az egri várba kerülhetett a líceumi kövek átadásakor. A két oszlopláb készítésének korát Szabó Ferenc a XII. századra teszi. [47] A kácsi templomban őrzött, vonalas díszítésű vállkő töredéket is a templom mellett találták. Mérete: 25x19x20 cm. — Az abasári követ Bakó Ferenc múzeumigazgató szállította be Egerbe, a Dobó István Vármúzeumba. A kép közléséért e helyen mondok köszönetet. [48] Gerevich Tibor: i. m. CXII. t. 4. á., CLXI. t. 1. á., CXIV. t. 1—2. á. |49] A kácsi monostor köveit bemutató képre még egyszer visszatérünk. Foltin Jánosnak a M. O. B.-hoz küldött jelentésében (1882. 40) — amelyet kivonatosan Szabó Ferenc is közöl — olvashatjuk, hogy a torony építésekor, a monostor alapfalait bontva, találtak egy négyszögű 50 cm-es írásos követ (20. kép), amelynek egyik szöglete letörött. Szabó Ferenc ezt a követ látta az egri érseki líceum lapidáriumában (i. m. 14,), amelynek mérete 30x50 cm volt. A kő Kacsról került Bartalos Gyula c. kanonok tulajdonába. A kő korát XIV századra (?) határozta meg. Ennek a kőnek tetején látjuk a már említett vállkövet, amelyet Gerevich Tibor — de a képen látható gyűjtemény (20. kép) is — Kacsról származtat. Ez a gyűjtemény szétbontásra került nem sokkal később, amire a lspidárium Szmrecsányi Miklós által 1932-ben készített tárgymutatója és egy másik adat is utal. A mutató 6. oldalán a XVII. sz. alatt ez áll: Sírkőtöredék, bevésett felirattal. Mag. 33. — szél. 50 cm. XV.—XVI. század (?). Lelőhely: a kácsi monostor. Bartalos Gyula címz. kanonok hagyatéka. A következő oldalon a 19. sz. mellett a következőket olvashatjuk: Oszlopláb. Átlós ellentétben támasztó levelekkel. Mag.. 20, — szél. 21 cm. XII. század. Lelőhely: a kácsi monostor romja. Bartalos Gyula c. kanonok hagyatéka. Ez az oszloplábazat látható a fénykép jobb felső sarkában (20. kép). A kép bal felső sarkában látható vállkő azonban már az egri várszékesegyház kőemlékei között szerepel a 8. oldal 24. tételeként: vállkő, mely román ikerablakot elválasztó oszlop fejezete volt. Mag. 20, — szél. 48 cm. XII. század vége. Bartalos Gyula c. kanonok hagyatéka. Ennek alapján közölte Csemegi József ,,Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században" című dolgozatában a kő fényképét, mint a várszékesegyházból előkerült leletet (Arch. Ért. 1935. 222.). Egy egri románkori oszlopfő, a most tárgyalt vállkő és néhány környékbeli templomon található részlet alapján skót bencések által életre hívott korai normann hatás nyomait feltételezi e maradványokon. A vállkő azonban nem egri, hanem kácsi. Eldönti ezt a két fényképen látható darab azonossága, az összesítő képen látható felirat és a lapidárium tárgymutatójának adatai. A feliratos kő szélessége 50 cm, a rajta levő vállkőé pedig 48 cm. A követ az egri Vármúzeumban őrzik. A kő lelőhelyének meghatározását igen fontosnak tartjuk, nehogy téves következtetéseket vonjanak le később is e tévedés alapján. — (E helyen említem meg azt a feliratos követ is, amely a hagyomány szerint 999-ben készült: „Hoc molinem Eurs Dux Deo suo.". Kandra Kabos: i. m. 177. A kő pontos leírása, s maga a kő helye sem ismeretes.) — A padok alatt talált, ívsorral díszített kő méretei: 50x30x50 cm. — (E darabokkal együtt őriznek még a templomban néhány kisebb faragott követ is.) [50] A leleteket a kácsi plébánián őrzik. '[51] A téma fontossága mellett az esetleges bolygatások — mint például ez évben is tapasztaltuk a várnál, ahol kőkitermelés folyt — is sürgetik a mielőbbi fel-