A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

244 KOZÁK KAROLY A pécsváradi, zalavári (részlet G. Turco alaprajzából) és a kácsi apátság alaprajzai. ségből kiváló családok égyüvétartozódásának tudata erősödött. Nemzetiségi monostoraik mintájára építik, bővítik kegyúri templomaikat, ahol a család temetkezik. így történt ez Szalonnán is a XIII. században [35]. XI. századi bencés apátságaink templomai nem voltak túlságosan nagyméretűek és a század első felében egy félköríves szentéllyel záródtak, mint első templomaink és székesegyházaink is általában. Néhánynak ezek közül ismerjük alaprajzi elrendezését és méreteit is. A kácsi templom (keleti rész) alaprajzával összehasonlítva ezek közül néhányat, érdekes egyezéseket és hasonlóságokat figyelhetünk meg. Az 1015-ben alapított pécsváradi apátság templomát részben ismerjük. A legutóbb végzett kutatás alapján feltehető, hogy a félköríves szentéllyel záródó templom valamivel hosszabb volt a ma ismertnél. A templom egyhajós lehetett és a kolostor a déli oldalon — az északi oldal vonalában húzódik a várfal — állhatott (15. kép) [36]. Ennek a kolostornak alaprajzi elrendezését és méreteit nem ismerjük, de a néhány