A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KOZÁK Károly: Adatok Kács történetéhez

ADATOK KACS TÖRTÉNETÉHEZ 243 tekét birtokoltak. Azt is tudjuk, hogy birtokaik egymás mellett helyezkedtek el [31]. A honfoglalást követő századokban nem követhetjük pontosan e három nemzetség történetét, de bizonyosra vehető, hogy az Aba nemzetség a XI. század első felében némileg erősebb lett a másik kettőnél. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Aba Sámuelt Péter elűzése után királlyá választották. Mint király alapította a nemzetség első monostorát, a sárit, amelyet két évtized múlva követett a százdi. Valószínűnek tartjuk, hogy a XI. század II. felében a két szomszédos nemzetség is követte az Abák példáját és felépítette nemzetségi monostorát Kacson, illetve Tapolcán. Ügy gondoljuk, hogy erre a százdi monostor alapítása idején, valószínűleg azt követően került sor. E feltevést ha nem is bizonyítja, de némileg támogatja az a tény is, hogy a XI— XII. század fordulója táján már mindkét helyen elkészült az Anonymus által említett vár [32]. Míg a fentiekben a vizsgálódás tárgyát az Aba nemzetség alapításai képezték, most a három apátság közül egyedül ismeretes kácsi templom vizsgálatával próbáljuk meg a közelítést a kutatott kérdésben. A Miskolc (Bors) és az örsur nemzetség birtokait Borsod megyében találjuk, ahol a két nemzetség, az ősfoglaló és a megyének nevet adó, egyenrangú birtokos lehetett a XI. században [33]. Érdekes az is, hogy a kácsi és a tapolcai apátságokat Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték, amely lehet véletlen is, de esetleg azonos kort is jelezhet [34]. A kácsi apátság feltételezett korai alapítása mellett szól még az a tény is, hogy a nemzetség egyik ágának nevet adó Szalonna falu korai körtemplomát a XIII. században — valószínűleg a tatárjárás után — még a románkori ízlésnek megfelelő módon bővítik. Ez időben már a régi nemzetségi birtokok felaprózódtak valamelyest, s a nemzet5M -l—i—|—|—| A pécsváradi apátsági templom alaprajza. ifi*