A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

DOBROSSY István: A fonás technikája a Hernád völgyében

228 DOBROSSY ISTVÁN A megtelt orsót a szorítókarika levételével, vagy az egész fonószerkezet, kiemelésével teszik szabaddá, és a talpas guzsaly orsójához hasonlóan, néhány napig száradni hagyják, esetleg felgombolyítják. Kétségtelen, hogy a kerekes guzsaly nagymértékben csökkenti a fonás idejét, megkönnyíti a munkát, használatának értékelése mégsem egyforma. Adatközlőim a következőképpen vélekedtek a két fonástechnika közötti különbségről: ,,A kerekessel mennyi baj volt még az ember kihúzgálta. De a másikkal. . . azzal nem. Csepűt fonni nem is szerettem a kerekest, de a talpast, azt igen. Még azt a poros, büdös csepűt is jobb volt fonni. Bizon, bizon kellemetlen volt annak a szaga, pórja volt, meg füstölt. Az embernek attól az erős kenderportól a szeme is megfájdult. Olyan vérbe ereszkedett a szemem ... tudom, nagyon fájt. A kender portól — mondta az orvos." (özv. Szemán Sándorné 73 é. Halmaj.) „A szép szálat azért csak jobb volt fonni, mint a csepűt. Most meg a kerekesen csak könnyebb, mert meg-megnyálazza az ember, de a két kéz szabad." (Kvasánczky Imréné 47 é., Hernádszentandrás.) ,,A talpason azért egyenletesebb a fonás, azon jobb volt fonni. A kerekes a csepűt meg nagyon orsóhegyezi." (Zsivai Andrásné, 80 é. Hernádvécse.) Közismert, hogy a csepűt, ha csak lehetett, talpas guzsallyal az öregek fonták meg. A hosszú szálú kender a kerekesre került. A folytonos ragasztás kiküszöbölése, a gyors munkamenet, mind fokozott figyelmet igényelt, a két kezet és a hajtó lábat is erősen igénybe vette. A talpas guzsalyhoz viszonyítva a kerekes rokka fejlettebb foka vitathatatlan mind egészségügyi szempontból vizsgálva, mind a munka módszerét tekintve. Előnyét csak akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a téli napokon — a hét utolsó napját, vagy helyenként a tiltott napokat kivéve — a szál megfonása időhöz volt kötve. Különösen a csepű, de az áztatóból korábban kivett, vagy állóvízben áztatott kender szála kikezdte az ujjat, a nyelvet. A meglehetősen kellemetlen szagú szál, valamint a nagyon poros és büdös csepű számtalan esetben lett komoly fertőzések okozója. Mindezt kiküszöböli a kerekes guzsaly. A nyelv és az ajak fokozott használata alól felmenti a fonóasszonyt, a fogat is csak nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem veszi igénybe. A testrészek igénybevétele jelentős különbséget mutat: Talpas guzsaly Kerekes guzsaly Jobb kéz: tartja az orsót, pergeti és a szálak egyenletességét biztosítja, segíti annak távolodó mozgását. Bal kéz: sodorja a fonalat, húzza a Egyenletesen húzza, vizezi, nedveszöszt, vagy a szálas siti a szöszt, kendert. Fog: egyengeti a szálat, tépija A fognak nincs különösebb szerepe, csomókat, a pazdernyát. Nyelv: állandóan nyálaz. Egyáltalán nincs szerepe.