A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

DETSHY Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?

HOL ÁLLT A KÖZÉPKORI SÁROSPATAKI VAR? A magyar művészettörténetírás a sárospataki vár, illetve annak legrégebbi része, a Vörös-torony építésének idejét a XIII. sz. második felére, a tatárjárás utáni évtizedekre teszi. Dercsényi Dezső és Gerő László népszerűsítő monográfiájukban erről a következőket írják [1]: „Nem tudjuk, mikor kezdték építeni a pataki várat, valószínű azonban, hogy 1250 után, amikor IV. Béla itt járt, míg részbeni befejezését 1260 körüli időre tehetjük. 1262-ben István ifjabb király a vár építéstörténete szempontjából nagy jelentőségű oklevelet ad ki, melyben a vár északi oldalán Kállay Mihálynak épülőfélben levő tornyot ajándékoz. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a fenti esemény már a ma ismert, a nép nyelvén Veres-toronynak nevezett lakótoronyhoz kapcsolódik. Ez lehetett a vár magja." Az 1262. évi oklevélen alapuló datálás Szirmay Antal 1803—4-ben megjelent Notitiáira vezethető vissza [2]. Tőle veszi át Sárospatak többi krónikása, közöttük Podhraczky, Dessewffy, majd a vár első művészettörténetírója, Divald is azt a megállapítást, hogy a Vörös-torony azonos az Ubul fia Mihálynak adományozott toronnyal. Szirmay előtti írók a várat és tornyát későbbi eredetűnek tartották. Bél Mátyás 1730 körül írt, kiadatlan Zemplén megyei Notitiájában a következőket mondja: „Mások után, akikről tudunk, a csehek foglalták el, és tartották hosszasabban hatalmukban (ti. a várost) Ziska vezérlete alatt, aki a várat is vagy alapította, vagy legalább helyreállítással megerősítette.., A szegleten a (vár) két szárnya között látható a régi, ún. Vörös torony, amelyről a tájékozottabbak azt tartják, hogy Iskra, a csehek vezére építette [3]." Egy — nem sokkal 1750 után készült — urbárium írója a bevezető sorokban a torony építését a Perényieknek tulajdonítja: „...a közismert nevén Vörös tornyot a hagyomány szerint Perényi Péter és Gábor cseh mesteremberekkel és kőművesekkel alapoztatta és építtette" [4]. Szirmay óta a vár, illetve a Vörös-torony XIII. sz.-i eredetét egyedül Varjú Elemér vitatta a magyar várakról írt művében: „Szeretnénk hinni, hogy Patak várának máig álló pompás donjonját István királyi herceg rakatta. Csakhogy a pataki tornyon egyetlen középkori részlet sem található..< Valószínű, hogy V. István vára a mainak a helyén állott... az óriási torony helyén hasonló középkori építmény állott. Azonban ez a remek épület, úgy ahogy ma előttünk van, egészen Perényi Péter alkotása [5]." Varjú kétségei a torony XIII. sz.-i eredetét illetően nem alaptalanok, A torony stiláris alapon datálható legkorábbi részletei XV. sz.-i gótikus ajtókeretezések, éspedig kettő a legalsó szinten, és egy a II. és III. szint közötti tüzérfolyosó bejáratánál, az utóbbi azonban kétségtelenül másodlagos beépí12