A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

FOGARASSY László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez

336 FOGARASSY LÁSZLÓ bornok különítménye (5. lovasdandár, 6 hegyi üteg, 6 erdélyi század és egy határőrszázad), Szamos torkolatától Abádszalókig a 16. erdélyi hadosztály, megerősítve a 12. tüzérdandárral, hadtesttartalék pedig Debrecen körleté­ben a 2. vadászhadosztály, összesen 22 gyalogzászlóalj, 12 lovasszázad, 24 üteg. A tokaji hídfő védelmére alakult Dragu ezredes kombinált különít­ménye (5 zászlóalj, 5 üteg a 16. erdélyi és a 2. vadászhadosztály csapataiból) a hídfő eleste után megszűnt. b) Déli hadtest (Grupul de Sud), parancsnoka Hóiban tábornok, Abád­szalóktól a Maros torkolatáig terjedő fronton őrizte a Tiszát és pedig az első vonalban a 18. erdélyi hadosztály, megerősítve a 11. tüzérdandárral, tarta­lékban Békéscsaba körletében az 1. vadászhadosztály. A hadtest ereje 22 zászlóalj, 4 lovasszázad és 24 üteg volt. c) Hadseregtartalék Nagyvárad—Nagyszalonta körletében a 6. gyalog- és 2. lovashadosztály, azonkívül Márdárescu tábornok, mint a magyarországi román hadsereg főparancsnoka az 1. lovas és 1. gyaloghadosztállyal is ren­delkezett. [3] Utóbbit Bordán volt honvédőrnagy szervezte, az alájarendelt három gyalogezred mint Horea, Closca és Crisan légiók szerepeltek. [4] Május 2-án reggel a magyar Vörös Hadsereg roncsai még a Sajótorkolat­tól Algyőig húzódó Tiszavonalat sem ellenőrizték, csak Poroszlónál vívott a Sárói-csoport heves védelmi harcot a Tiszafüredre vezető híd védelmé­ben. Ahonnan a vörös csapatok kivonultak, ott fehér gárdák alakultak és vették át a karhatalmi szolgálatot. Olyan hírek terjedtek el, hogy a tanács­kormány lemondása küszöbön áll, illetve már le is mondott. A legerősebb fehér helyőrség Szolnokon alakult ki, ahol a katonai parancsnokságot a rang­idős Appel százados, a városparancsnokságot pedig Pokorny százados vette át. A városban visszamaradt 68. gyalog- ós 19. tüzérezred részei, valamint a MÁV-műhely felfegyverzett munkássága is a fehér gárdához csatlakozott. Amikor azonban május 3-án az abonyi fehérgárda az Árky-csoporttal vívott rövid utcai harc után Szolnokra menekült, a vasúti munkások visszapár­toltak a tanácsköztársasághoz ós a felvonuló Árky-csoporttal együtt tüzel­tek a fehérekre. Május 4-én Szolnok már az Árky-csoport birtokában volt, a románok pedig, akik eddig lábhoz tett fegyverrel figyelték a szolnoki helyi polgárháborút, ágyúzni kezdték a várost. Az esti szürkületben az 1. budapesti vörös ezred egyik százada a románokhoz menekülő fehérgárdistá­kat követve, átment a közúti hídon (a vasúti hidat a visszavonulás idején felrobbantották a magyar Vörös Hadsereg műszaki alakulatai) és védelmi hídfőállást létesített az Aranylakat vendéglőnél. [5] Az Árky-csoport nyo­mában befutott Szolnokra a hadseregparancsnokság különvonata Böhm Vil­mos főparancsnokkal és Philipp Brown tanárral, az amerikai Coolidge misz­szió tagjával. Brownnak az volt a célja, hogy a két napja átment Werth Henrik alezredest követve átmegy a románokhoz, hogy a fegyverszünet ügyét szorgalmazza. A tűzvonalon azonban nem jutott át, mivel a románok lelőt­ték a fehérzászlós hadi követeket, akiknek Brown átlépését kellett volna tudtul adni. Brown tanár erre visszatért Budapestre, ahol Kun Bélától érte­sült, hogy a bécsi olasz misszió a „magyar átmeneti kormány védelme" ürü­gyén csehszlovák csapatokkal akarja megszállni Budapestet. Brownnak mi sem volt sürgősebb, hogy ezt az egyéni akciót minél előbb Franchet d'Espe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom