A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)
FOGARASSY László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez
ADATOK A MAGYARORSZÁGI ROMÁN HADSZÍNTÉR TÖRTÉNETÉHEZ 337 rey tábornok tudtára adja. Kun Béla erre a célra készségesen különvonatot bocsátott Brown rendelkezésére, aki Szeged irányában hagyta el az országot. [6] Nem valószínűtlen, hogy Brown tanár magabiztos fellépése is befolyásolta Böhmöt, hogy mindenképpen szeretett volna megválni állásától. Május 5-én levélben közölte a Forradalmi Kormányzótanáccsal, hogy megrongált egészségi állapotára, de főleg fokozódó idegbajára való tekintettel a főparancsnokságról és a hadügyi népbiztosi funkciójáról leköszön. A lemondást nem fogadták el és Böhm két hónapig maradt a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka. Szolnok visszafoglalása után a tiszai arcvonal helyzete a következő volt: a Sajótorkolattól Kisköréig frontszakaszon a Sárói Szabó-csoport május 3-án visszaverte a románok átkelési kísérletét Tiszafüredről Poroszló felé, 5-én az 5. hadosztályparancsnakság alá rendeltetett és május 10-én felvette a 39. dandárparancsnokság nevet, az alájarendelt gyalogsági alakulatokból pedig újra megalakult a 39. ezred. A budapesti — illetve Árky-csoport a Tisza biztosítását Kiskörétől Alpárig vette át és ugyancsak május 10-től 7. hadosztályparancsnokság nevet vette föl, parancsnoka pedig az I. hadtestparancsnoksághoz áthelyezett Árky Zoltán helyett Werth Henrik lett. Alája tartoztak az 1. budapesti, nemzetközi, a 4. bihari és a tengerészezred. Az átszervezés kapcsán tehát megszűnt a bihari vörös gárda és a tengerészdandár. Az Alpártól délre eső Tisza vonal és a Tiszától a Dunáig terjedő szerb-francia front védelme a 2. hadosztályra (parancsnok Tóth Sándor alezredes) háiult. Ide tartozott a 15. bácskai, a 30. pestmegyei, a 38. kiskunsági és a 68. jászkunsági ezred. Az utóbbi ezred feloszlatása ugyan — főleg ellenforradalmi magatartása miatt — tervbe volt véve, ettől azonban a hadseregparancsnokság utóbb eltekintett. A nagyváradi csendőrkerület alakulataiból megszervezett 51. ós 52. vöröszászlóalj is a 2. hadosztályparancsnokság alá volt rendelve. Az említett hadosztály tehermentesítése végett a Sükösd—Algyő vonal védelmét IV. határvédő vöröskerületi parancsnokság (parancsnok Pekry József alezredes) látta el, amelynek az I— IV. határvadászzászlóaljak álltak rendelkezésére. Hadműveleti tekintetben a 2. hadosztályon keresztül az I. hadtestparancsnokság rendelkezett vele. Az I. hadtestparancsnokság tehát a bácskai front és az Algyőtől Kisköréig (bezárólag) terjedő Tisza vonal védelmét látta el. Hadtestparancsnok volt Vágó Béla belügyi népbiztos, aki idejét hol a népbiztosságon, hol pedig a ceglédi hadtestparancsnokságon töltötte. Á kommunista hadtestparancsnok vezérkari főnöke, Politovszky István alezredes a hadtestparancsnoksági étkezőben ellenforradalmi viccekkel szórakoztatta tisztjeit és titokban összeköttetést tartott fenn a szegedi kormány hadügyminisztériumával. Az 1919. július 5-i hadrend tanúsága szerint ekkor már nagyjókai Farkas Jenő alezredes váltotta fel. (Utóbbi június közepéig a 2. hadosztály, azután pedig június 2-ig a II. hadtest vezérkari főnöke volt.) A Kiskörétől északra fekvő Tiszavonal védelmét május 15-én a III. hadtestparancsnokság vette át az 5. hadosztályparancsnokságtól. Ismeretes, hogy Werth Henrik alezredesnek a románok olyan fegyverszüneti feltételeket nyújtottak át, hogy ezek alapján még tárgyalni sem lehetett. 22
