A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

FOGARASSY László: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez

ADATOK A MAGYARORSZÁGI ROMÁN HADSZÍNTÉR TÖRTÉNETÉHEZ 337 rey tábornok tudtára adja. Kun Béla erre a célra készségesen különvonatot bocsátott Brown rendelkezésére, aki Szeged irányában hagyta el az orszá­got. [6] Nem valószínűtlen, hogy Brown tanár magabiztos fellépése is befo­lyásolta Böhmöt, hogy mindenképpen szeretett volna megválni állásától. Május 5-én levélben közölte a Forradalmi Kormányzótanáccsal, hogy megron­gált egészségi állapotára, de főleg fokozódó idegbajára való tekintettel a fő­parancsnokságról és a hadügyi népbiztosi funkciójáról leköszön. A lemondást nem fogadták el és Böhm két hónapig maradt a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka. Szolnok visszafoglalása után a tiszai arcvonal helyzete a következő volt: a Sajótorkolattól Kisköréig frontszakaszon a Sárói Szabó-csoport május 3-án visszaverte a románok átkelési kísérletét Tiszafüredről Poroszló felé, 5-én az 5. hadosztályparancsnakság alá rendeltetett és május 10-én felvette a 39. dandárparancsnokság nevet, az alájarendelt gyalogsági alakulatokból pedig újra megalakult a 39. ezred. A budapesti — illetve Árky-csoport a Tisza biztosítását Kiskörétől Alpárig vette át és ugyancsak május 10-től 7. had­osztályparancsnokság nevet vette föl, parancsnoka pedig az I. hadtestparancs­noksághoz áthelyezett Árky Zoltán helyett Werth Henrik lett. Alája tartoz­tak az 1. budapesti, nemzetközi, a 4. bihari és a tengerészezred. Az átszer­vezés kapcsán tehát megszűnt a bihari vörös gárda és a tengerészdandár. Az Alpártól délre eső Tisza vonal és a Tiszától a Dunáig terjedő szerb-fran­cia front védelme a 2. hadosztályra (parancsnok Tóth Sándor alezredes) há­iult. Ide tartozott a 15. bácskai, a 30. pestmegyei, a 38. kiskunsági és a 68. jászkunsági ezred. Az utóbbi ezred feloszlatása ugyan — főleg ellenforra­dalmi magatartása miatt — tervbe volt véve, ettől azonban a hadsereg­parancsnokság utóbb eltekintett. A nagyváradi csendőrkerület alakulataiból megszervezett 51. ós 52. vöröszászlóalj is a 2. hadosztályparancsnokság alá volt rendelve. Az említett hadosztály tehermentesítése végett a Sükösd—Algyő vonal védelmét IV. határvédő vöröskerületi parancsnokság (parancsnok Pekry József alezredes) látta el, amelynek az I— IV. határvadászzászlóaljak álltak rendelkezésére. Hadműveleti tekintetben a 2. hadosztályon keresztül az I. hadtestparancsnokság rendelkezett vele. Az I. hadtestparancsnokság tehát a bácskai front és az Algyőtől Kiskö­réig (bezárólag) terjedő Tisza vonal védelmét látta el. Hadtestparancsnok volt Vágó Béla belügyi népbiztos, aki idejét hol a népbiztosságon, hol pedig a ceglédi hadtestparancsnokságon töltötte. Á kommunista hadtestparancsnok vezérkari főnöke, Politovszky István alezredes a hadtestparancsnoksági étke­zőben ellenforradalmi viccekkel szórakoztatta tisztjeit és titokban összeköt­tetést tartott fenn a szegedi kormány hadügyminisztériumával. Az 1919. jú­lius 5-i hadrend tanúsága szerint ekkor már nagyjókai Farkas Jenő alezre­des váltotta fel. (Utóbbi június közepéig a 2. hadosztály, azután pedig június 2-ig a II. hadtest vezérkari főnöke volt.) A Kiskörétől északra fekvő Tisza­vonal védelmét május 15-én a III. hadtestparancsnokság vette át az 5. had­osztályparancsnokságtól. Ismeretes, hogy Werth Henrik alezredesnek a románok olyan fegyver­szüneti feltételeket nyújtottak át, hogy ezek alapján még tárgyalni sem le­hetett. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom