A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

LEHOCZKY Alfréd: A miskolci építőmunkás szakcsoport létrejötte és harcának kezdetei

A. MISKOLCI ÉPlTÖMUNKÁS SZAKCSOPORT LÉTREJÖTTE ÉS HARCÁNAK KEZDETEI 329 vetítéssel"; a 14. pontot, mely újra leszögezte, hogy „május elseje ünnepnapnak tekintendő és mint ilyen napon szünetel a munka." [43] E munkarend a munkások növekvő politikai öntudatáról tesz bizonyságot. A munkaidő megállapításánál elérték az országos küldöttgyűlés által kitűzött célt. A munkásokkal július 5-én ismertették nyilvános gyűlés keretében a mesterekkel történt megegyezést. Ugyanakkor már arra is felhívták a figyelmet, hogy a vállalkozók a munkarendet „apránként igyekeznek visszavonni". Ezért a szakcsoport vezetői „erélyes állásfoglalásra" szólították fel a munkásokat. [44] Az építőmunkások szilárd állásfoglalására mindinkább szükség volt, mert a mesterek, vállalkozók és a hatóság fokozták támadásukat az építőmunkások ellen. Budapesten a munkáltatók munkazárlatot határoztak el, hogy ezzel megadásra kényszerítsék a munkásokat. Rimaszombaton a rendőrség megtagadta az engedélyt a szakegylet létrehozásához. Miskolcon az év viszonylag rendezett viszonyok között telt el. Mindez nem jelentett természetesen tétlenséget. Harcot folytattak a túlkapások ellen. Segítették az országos munkanélküli alapot, s arra már június végéig 337 koronát fizettek be. Élénk művelődési tevékenységet fejtettek ki a szakcsoportban. December í-én megnyílt a szakegylet könyvtára is. [45] A hatóságok Miskolcon is igyekeztek beavatkozni a munkások és munkáltatók kapcsolataiba. A székesfehérvári példa alapján — ahol a kőművesek és ácsok munkarendjét szabályrendeletben rögzítették — Miskolcon is hatósági közreműködéssel akartak egy hosszabb időre szóló szabályrendeletet kidolgozni és elfogadni. A Székesfehérvárról megkért mintát a polgármester véleményezésre megküldte az ipartestületnek. A polgármester a szabályrendeletet azért látta fontosnak, mert a „sztrájk megszüntetésére tartott békéltető bizottsági tárgyalás során létrejött egyensúly csak ideiglenes kisegítő eszköznek tekintetett", s már akkor abban állapodtak meg, hogy a tél folyamán véglegesen szabályozzák a munkarendet. [46] Az ipartestület — illetve az építőmesterek — nem fogadták szívesen a polgármester szándékát, s a válasz megadásával olyannyira késtek, hogy érdemleges lépésekre nem kerülhetett sor. V. 1905-ben nagy események játszódtak le a nemzetközi és a magyar munkásmozgalomban is. Oroszországban a proletártömegek megelégelték a cári •önkényuralmat s a hallatlan elnyomást, és forradalomban kerestek kiutat nyomorúságos helyzetükből. Magyarországon is fokozódott a munkások forradalmi harca. A szakszervezetek taglétszáma eddig nem tapasztalt méretekben nőtt, a munkások tömegesen vettek részt a sztrájkharcokban. [47] A miskolci építőmunkások január 8-án tartották meg szokásos évi közgyűlésüket. Ezen Ballá Mihályt megválasztották a III. Országos Küldöttközgyűlés küldöttévé. Az Országos Küldöttközgyűlés február 13-án ült össze. A tanácskozás nem volt előremutató, s a vezetés megtorpanásának jeleit mutatta. Miivdjob~