A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója

SZŰCS SÁMUEL NAPIiÓJA 313 benne a tudóst, a politikust, de magukénak érezték, mint a család bármelyik tagját. Herman Ottó tudományos és politikai munkáját sokan értékelték már, emberségének azonban minden bizonnyal Szűcs Sámuel volt az első krónikása. Adatait ezért kell örömmel fogadnunk. Szűcs Sámuel munkásságának értékelése Hangsúlyozni szeretnénk, hogy itt a naplóról való ismertetésünknek csak az első részét közölhettük. így itt sem beszélhettünk a napló egyéb, s talán az előbbiekhez hasonlóan fontos értékeiről. Ennek ellenére szeretnénk néhány szót szólni Szűcs Sámuel életművének értékéről. Naplója tanúságtétele szerint gyenge testi felépítésű ember. Hetven éves születése napján örömmel emlékezik meg arról, hogy ilyen gyenge szervezettel viszonylagosan nagyobb kort ért meg. Ennek ellenére súlyosabb betegségek nem kínozták. Magatartására az általános szerénység volt jellemző. Naplójában soha egyetlen sort nem lehet olvasni, amelyből az író becsvágyát vagy akár önbizalmának a legkisebb megnyilvánulását is kiolvashattuk volna. Korának nagy politikai és fegyveres harcai előbb lelkesedést, aktivitást, később pedig állhatatos elvhűséget váltottak ki belőle. Irodalmi, történeti ismeretei viszonylagosan korán kialakulhattak benne. A korabeli oktatáspolitika azonban a magyar előtt elsőbbséget biztosított a klasszikus ismereteknek. A klasszikus ismeretek azonban — a tanítás módszerének katekizáló rendszere miatt, amit már fiatal korában elmarasztal — nagyobb érzelmi hatást nem válthattak ki benne. Véleménye szerint későn ismeri meg a magyar történelem és irodalomtörténet nagy eseményeit és hírességeit. A passzív szemléletből hamarosan aktív szemléletbe tér át. A miskolci református iskolában tagja lesz az önképzőkörnek, amely más vidéki városokhoz hasonlóan egy-egy vidék nemzeti igényeinek az ébrentartója. Tagja a Major utcai tudós társaságnak, amelynek tagjai a nemzeti függetlenségre való törekvés szellemében tervezgethették nemzeti jövőjét [58]. Valószínűleg apja, idősebb Szűcs Sámuel hatására kezdi életének eseményeit naplójában lejegyezni. Ez azonban kezdetben kizárólagosan csak egyéni célokat szolgálhatott, csak később, főleg öreg korában tudatosulhatott írójában a történetírói jelleg, de így is csak önmaga vagy családtagjai számára írhatta. Szűcs Sámuel élete alkonyán mérhette csak fel, hogy egy történelmi korban élt, s szemtanúja lehetett a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális élet legnagyobb küzdelmeinek. A Pesti Hírlapnak adott tudósításai adhatták meg a naplóírónak az indítékot arra, hogy életének, az egész magyar társadalom korabeli életének, politikai harcainak, kulturális küzdelmeinek jelentősebb eseményeit leírja, s ezeket az írásokat később részben publikálja is. S itt ismételten kell hangsúlyoznunk, hogy a napló nem személyes, hanem általános jellegű. Nem a szubjektív, lelki-érzelmi harcok gyűjteménye