A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KÖRMÖCZY László: Tokajhegyalja szőlőkultúrájának rekonstrukciója
434 KÖRMÖCZY LÁSZLÓ b) Tanácsi szektor A Minisztertanács Tokajhegyalja zárt körzet szőlőinek megóvására és területi fejlesztésére 1955-ben kiadott hathatós rendelkezései szerint a tanácsi szektorra — tsz, szakcsoport, hegyközség és egyéniek — 1670 hold szőlő telepítését irányozta elő 1960-ig, amely csaknem teljes egészében betelepítésre is került. A tanácsi szektorban ez időszakban döntő jelentőségűekké emelkedtek a szakcsoportok és hegyközségek, amelyek számottevő állami kedvezményekben is részesültek. 1960-ban Tokajhegyalján 17 szőlőtermelő, illetve szőlőtelepítési szakcsoport működött 650 taggal, 708 kh. területen, valamint 16 hegyközség 4172 taggal, 3.515 kh. területen. A szakcsoportok, főleg a telepítéseknél s a közös tárolás megvalósításánál végeztek eredményes munkát, két év alatt 80 hold új szőlőt telepítettek. Éltek azzal a lehetőséggel is, hogy 4 kh.-nál nagyobb egybefüggő telepítéseket végeztek, amihez a szaporító anyagot díjtalanul kapták. A telepítésekhez szükséges oltványok előállítását maguk is elősegítették azáltal, hogy PVC-vel másfélmillió zöldoltványt készítettek. A közösségi szellem erősödését mutatja, hogy 1960-ban már 11 földművesszövetkezeti, 6 szakcsoporti, és 12 hegyközségi szőlőfeldolgozó üzem létesült. A Tokaj hegyalján működő szőlőtermelő szakcsoportok összvagyona 1957. december 31-én még nem érte el az 50 ezer forintot, 1960-ra pedig már 2.5 millió forintra emelkedett. 38 Az egyéni szőlőtermelők szakcsoportba történő összefogásának eredményei más vonatkozásban is megmutatkoztak. Helyrehoztak mintegy 30 kilométernyi utat, öt új hidat építettek és 12-őt megjavítottak. Tizenöt kilométer hosszú vízelvezető árok létesítésével korlátozták a tavaszi és őszi záporok okozta talajlemosódást. A hegyközségi szervezet a mezőgazdaság szocialista átszervezése során 1960 után átalakult. A nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megfelelően Tokajhegyalja zárt borvidék 28 községében 11 hegyközség alakult. A társulásoknak 400 hold közösen telepített, a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő szőlőjük van. Összvagyonuk eléri a 15 millió forintot. Közös szőlőfeldolgozó és tároló pincék, saját permezetők, szállító és művelőgépek, valamint prés és bogyózógépek szolgálják a tagság érdekeit. A tállyai, tolcsvai és olaszliszkai szakcsoport oltványtermesztéssel is foglalkozik és évente mintegy 2 millió gyökeres oltványt készít a további telepítésekhez. 39 A termelőszövetkezetek csak az utóbbi években kezdtek intenzíven foglalkozni a szőlőtelepítéssel. Ezt részint a mezőgazdasági művelés alatt álló bázisuk gazdasági megerősödésének, részint a munkaerő problémának a következménye. Jelentősebb szőlőterülettel rendelkezik a rátkai, a tarcali, a sárospataki, és a hercegkuti tsz. Bár kisebb szőlőterületek más hegyaljai községekben is a tsz gazdaságához tartoznak, nagyobb részüket azonban háztájiként kezelik. 40 Szőlészeti Kutató Intézet A tokajhegyaljai rekonstrukció céljait szolgáló szerteágazó kísérleti munka elvégzésére alakult meg 1950-ben Tokaj hegyalján ez az intézmény. Azóta két szőlőtelepen, Tarcalon a Szarvas szőlő és Tolcsván a volt Adriányi-féle szőlő területén gazdálkodik. Mindkét szőlőültetvényen folytat kísérleteket.
