A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai
BORSOD MEGYE EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 251 építési módnak köszönheti e templomtípus, aránylag rövid idő alatt történt széleskörű elterjedését, hisz a dongaboltozat és a keresztboltozat építése sem volt sokkal olcsóbb, vagy egyszerűbb. Méginkább vonatkozik ez a valamivel később megjelenő sokszögzáródású szentélyformára. Az egyenes szentélyzáródású templomok rövid idő alatt való széleskörű elterjedését azzal magyarázhatjuk, hogy ez a forma akkor kezdett ismertté válni hazánkban, amikor rövidesen egy olyan esemény következett be, amely lehetővé, sőt sok esetben szükségessé tette „új" templomok építését. Ez az esemény a tatárjárás volt, amikor a lakatlanná vált falvak felégetett fa-, patics-, vagy tető nélkül maradt kőtemplomai elpusztultak, feltehetően igen nagy számban romossá váltak. E meggondolásból kiindulva, úgy véljük, a megye és a szomszédos megyék egyenes szentélyzáródású falusi templomainak építési idejét általában a tatárjárás utáni időben kereshetjük. Elképzelhető, hogy egy-kettő közülük talán néhány évvel, esetleg egy évtizeddel előbb épült, de ezek száma elenyészően csekély lehetett, az ilyen elrendezésű templomok magas számát figyelembe véve. Véleményünk szerint elképzelhetetlen az, hogy e falusi templomtípus nálunk a nagyobb, egyenes szentélyzáródású templomok (Pannonhalma, Bélapátfalva) felépítése előtt kialakult és elterjedt volna. Úgy gondoljuk, e nagyobb templomokról és azok szerzetesitől vehették a példát a XIII. század közepe táján mind gyakrabbá váló falusi templomépítkezéseknél, amelyeknél több esetben feltételezhető, hogy a rend építőműhelyei, vagy azoknál tanult mesterek dolgoztak, vagy segítettek a terv elkészítésében, megvalósításában (Egerfarmos). A megye egyházai az egri püspökséghez tartoztak. Az Egerhez közel fekvő Bélapátfalva cisztercita kolostorát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. A kolostor és templom első építési szakasza az eddigi kutatás szerint már a tatárjárás előtt befejeződött (45. kép). 44 Ezideig nem valószínű hogy másfelé is épített volna a rend műhelye templomot, de ott dolgozó, tanuló mesterek, esetleg onnét elmenve, vállalhatták kisebb falusi templomok felépítését. Az egerfarmosi templom esetében feltételezhető valamiféle összefüggés a bélapátfalvai cisztercita építőműhellyel. Az egerfarmosi és mezőnyárádi templomok közti feltűnő alaprajzi, méretbeli hasonlóság a kettő építése közti kapcsolatra utal, különösen akkor ha a két falu közelségét is figyelembe vesszük. Nem lehetetlen, hogy e falusi templomtípus a megyében való elterjedésének egyik vonala e falvakon át vezetett az északabbra fekvő területek felé. Meggyőződésünk, hogy az egyenes szentélyzáródású falusi templomok kialakulásában és elterjedésében jelentős szerepe van e területen Bélapátfalvának, csakúgy, mint a Dunántúlon Pannonhalmának. 45 Erre utal e falusi templomtípus másik jellegzetessége, a tornyok hiánya és talán a körablakok — ha néha csak igen egyszerű formában és kicsiny méretben — megjelenése is. E típust kialakulása közben más hatások is érhették, de azok alapjában nem változtatták meg — alaprajzi elrendezés, arányok, tömegalakítás — , esetleg színezték, változatosabbá tették. A sajókeresztúri ref. templom „befelé fordított", eredeti jellegéből kivetkőztetett, háromszögbe futó oromzatú kapuja (40. kép) talán a csarodai, ugyancsak egyenes szentélyzáródású templom hasonló kiképzésű D-i és az ákosi templom háromszögű oromzatos kapuja közvetítésével épült fel a kerci templom NY-i bejáratának mintájára. E kérdések végleges tisztázásához még további kutatás szükséges. A kerci cisztercita apátság templomának már sokszög záródású a szentélye, amely hatással volt a barcasági templomok alaprajzi elrendezésének alakításában. Hatása minden bizonnyal a Barcaság határain is túlterjedt, s nagy szerepet játszott abban, hogy ez a szentélyforma országszerte elterjedjen, s végül kiszorítsa az egyenes szentélyzáródású típust, amint az tette a félköríves szentélyű templomokkal. Minden bizonnyal voltak