A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai
252 KOZÁK KÁROLY 44. Selyeb, ref. templom D-ről. (Miskovszky V. más helyek, kolostorok, amelyek ezen újabb szentély elrendezés közvetítőivé váltak. Az bizonyos, hogy a XIII. század végén már a Dunántúlon is ismert ez a forma (Celldömölk). Ez az időpont a XIII—XIV. század fordulója, véleményünk szerint zénhatár, amikor az egyenes szentélyzáródású falusi templomok építése már nem általános. Természetesen biztosan épül még egy-egy egyenes szentélyzáródású templom azután is, mint ahogy félköríves szentéllyel is építhettek még az egyenes szentélyű záródású templomokkal egyidőben, sőt talán még a sokszögzáródásúak korában is templomokat. Ezek azonban csak kis számú kivételnek számíthatnak az általánossá vált típusban. Ügy gondoltuk, az egyenes szentélyzáródású templomok építési idejének meghatározása igen fontos középkori templomaink építéstörténetének kutatásánál. Tudjuk, hogy jelen kutatásunkkal nem zárhatjuk le e kérdést, mert a vizsgált templomok száma, a kutatás mértéke nem elegendő ahhoz. Mindenesetre, e kérdésben a Szabolcs-Szatmár megyei, a Veszprém megyei és most a Borsod-A. Z. megyei egyenes