A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
F. CZEGLÉDY Ilona: Jelentések és panaszos levelek a diósgyőri vár XVII. századi állapotáról
JELENTÉSEK ÉS PANASZOS LEVELEK A DIÓSGYŐRI VÁR XVII. SZÁZADI ÁLLAPOTÁRÓL A -X. A. diósgyőri vár 1953 óta folyó feltárási és helyreállítási munkáival párhuzamosan a vár történetének okleveles kutatására is egyre fokozottabb mértékben kerül sor. A régészeti feltárás napfényre hozza a vár dombján az őskor óta megtelepedett különböző népek kulturális hagyatékát. A bronzkori, a vaskori, a népvándorláskori település nyomai; a koraárpádkori kővár, az Anjou-vár majd annak továbbépítése (XIV— XVII. századig) követik egymást. 1 A levéltári kutatás a vár XVII. századi állapotáról, életéről, pusztulásának történetéről is egyre világosabb képet ad. A diósgyári vár a XVI. században már királyi birtokosai kezéből zálogbirtokosokéba kerül. I. Ferdinánd Gyarmati Balassa Zsigmondnak, majd Miksa Perényi Gábornak adja zálogba. Felesége révén az Enyingi Törökök, utána a Homonnay Drugethek, a Bedeghi Nyáriak, majd a Hallerkői Hallerok öröklik Diósgyőrt. Részbirtokos a Rákóczy család is. 2 A várurak keveset tartózkodnak itt, többnyire csak praefektusaik élnek a várban. Ők maguk nem sokat törődnek a vár állapotával, fenntartásával. Pedig Diósgyőr hadászati fontossága a századfordulón, Eger elestével növekedik meg, amikor Ónoddal és Putnokkal együtt végvárrá lesz. Az országgyűlés és a megye azért is foglalkozik olyan sűrűn a várral. 1602, 1604, 1608-ban törvénycikkek, 1607, 1609, 1611-ben megyei határozatok születnek a vár javításáról. 3 A gyakorlatban azonban nem sok történik. Az alábbiakban néhány eddig ismeretlen, vagy csak részben közölt levelet, jelentést szeretnénk közreadni — amely közelebb visz bennünket a vár XVII. századi életének megismeréséhez. Egészen meglepő, hogy a legkülönbözőbb társadalmi állású és beosztású emberek , — kamarai főtisztviselők, építőmester, vagy várkapitány — milyen patetikus hangon, őszinte sajnálkozással beszélnek a nagymúltú vár pusztulásáról. Erről tanúskodik Melith Péter 4 szepesi kamarai 5 kiküldött jelentése is. A XV. században Horvátországból betelepült Melith család sarja, előbb szatmári várkapitány, majd 1614—26 között kamarai kiküldöttként, a felvidéki várak állapotát vizsgálja. Jelentése szemléletes és hű beszámoló, stílusán meglátszik, hogy az irodalmat kedvelő és művelő családból származik. 1616. évi jelentéséből közöljük a Diósgyőrre vonatkozó részt: 6 „Relatio status et qualitatís munitionis Arcium Praesidiar, Kalló Thokay, Ónod, Diósgyőr et Szendrő manu P(ro)prie D(omi)ni Petri Melith subscripta. 7 Az mi az Diosgiőr Állapattiát illeti mint kezgiem irasom azt sem tudom. Nem lehetvén oly kemény Magiari zw 8 ki annak zep eppuletinek pusztulására fordulásán megh nem izonodniek 9 es zomorodniek, mely Feiedelmi éppuletnek en földönkön massat nemis láttam. Az romlásban puztulasra tellyessegel fordult, ugy anyra megh czak hazainak Sindelyezeseis es zep torniainak Capolnaianak is vakolási zakadoznak külső nagy basttiai romlanak es hullanak egy masrul el Ugy annyra nem sokara annyra iut külső része szép halas
