A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

A BODROGKÖZI HOSSZÚRÉT TELEPÜLÉSE \^J nak az állatok alá. A kazlak egyik végében, a telek sarkában áll a trágyadomb, a másikban az árnyékszék. Ez rendszerint napraforgókóróból készül, pár helyen tapasztva is láttam. Ahol külön istálló épült, az a csűr helyét foglalja el; merőleges a házra. Falai vagy vertfalak vagy vályogból készültek. A tetőzet nád, gyékény, újabban cserép is pár helyen, de sok esetben padlás nélkül ráhelyezett avult szalmaboglya. Ahol külön istálló épült, ott vele egy fedél alá szint is építettek. A tetőt tartó gerendákat két erős ágas tartja. A színben a szekér és tartozékai, a gazda szerszámai kapnak helyet. A felsorolt állandó jellegű építmények mellett van a tanyasi udvaroknak pár ideiglenes építménye is. Ilyenek a téli vermek, a répa, krumpli elvermelésére, a tavaszi és koranyári etetősök vagy fedelek a fiatal baromfiak részére, különböző ideiglenes jellegű ólak, ólféleségek. Minthogy a ház alá pincét nem építenek, sok helyen állandó jellegű vermet is készítenek. Az ilyen állandó jellegű verem úgy készül, hogy egy körülbelül 2 X 3,5 m nagyságú és másfél méter mélységű, egyenes falú gödröt ásnak. A gödör házfelőli, rövidebb oldalának közepén úgy ásnak le egy ágast, hogy az a föld színétől másfél méter magas legyen. Az ágasba egy hosszú és erős gerendát, culápot vagy rudat úgy akasztanak bele, hogy a másik vége a gödör átellenes oldalának közepén megtámaszkodhassék. A rúdra, gerendára aztán léceket, rudakat helyeznek; hogy ne mozduljanak el odadrótozzák őket. A rudakra gallyak, a gallyakra szalma, a szalmára kukoricaszár kerül. A kukoricaszárat aztán befödik a gödörből kikerült földdel. A feltámasztott veremvég egyik felét nád vagy napraforgópaticcsal befödik, a másik felét pedig ajtónak képezik ki. Ajtót, használt fa, deszka darabokból vagy nád, gyékény, esetleg napraforgókóróból készítik. Az ilyen vermek készítésénél kihasználják a felszínkülönbségeket is. Ha csak lehet emelkedőbe ássák a verem gödrét. Különösen alkalmas az ilyen megoldás ott, ahol istállónak is ilyen építményt készítenek. Ha ugyanis az ilyen istálló emelkedésben épülj akkor nem kell külön lejáratot készíteni az állatok számára, mert a természetes lejtés feleslegessé teszi. Szokás az ilyenvermek, istállók tetejére is szalmakazlat rakni. A Hosszú-réti udvarok építményei, az építmények technikája sokban hasonlít a vajdácskái udvar építményeihez, azok technikájához. Az általam tapasztaltak is megerősítik Szolnoky Lajos megállapítását: „a melléképületek építési módja sok régi, a lakóháznál már nem használt építési technikát őrzött meg."

33 Bár meg kell jegyeznünk, hogy a 8. Kezdetleges, félbemaradt, tanyaépítkezés az Elágazásnál