A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

158 DANKÓ IMRE Hosszú-réti tanyák egyszerű építési módja is sok ősi, kezdetleges építési módot, eljárást őriz. A Hosszú-réti udvari építmények alapanyaga a föld. A földet alkalmazzák különböző, a környezetükben található növényekkel építőanyagként. Ilyen növények a nád, a gyékény (ezeket kévékben számolják és használják), a napraforgókóró és a kukoricaszár. Az előbbit ugyancsak kévékbe kötik, az utóbbinál csomóról, kötegről, kévéről beszélnek. Használatos még a fűzfavessző is, de mindinkább csökkenő mértékben. A technikák közül legegyszerűbb a földelés (például vermelésnél, veremfedésnél), elterjedt a nád, gyékény és napraforgópatics. Paticsfalak készítésekor a nádat, gyékényt vagy napraforgókórót ágasok között leszúrkálják a földbe, közbül egyszer vagy kétszer kötéssel (nád, gyékény vagy napraforgószár köteggel hozzákötéssel) megerősítik, hogy jobban álljon. Aztán kívül-belül betapasztják. A sárba pelyvát vagy avult szalmát kevernek. így készül a kerítés és a tapasztás nélküli fal is, azzal a különbséggel, hogy a leszúrt vagy leásott nád, gyékény vagy napraforgókórószárakat szövési technikával legalább egy helyen megerősítik és általában drót közé szorítják. Kerítésnek és nagyobb felületű paticsfalnak gyékényt nem igen használnak, mert gyenge és elhajlik. A gyékényt inkább kötésre használják. Méhkast kötnek belőle és kívül betapasztják és kész a fiatal baromfiak, csibék, libák, kacsák menedéke. A fűzfavesszőt más hajlékony vesszőkkel együtt ugyancsak kötéses technikákhoz használják. Kerítés is készül fűzfesszőből vagy fal, amit aztán betapasztanak. A Hosszú-rét tanyáinak udvarain látható építmények között és a „ház", a lakóépület között lényeges különbség van. Amíg az udvari építményeket szinte kizárólag a család maga készíti, addig a ház építéséhez segítség, sőt szakember, kőműves, ács is szükséges. A telkeket általában úgy választották meg, hogy a birtok legkiemelkedőbb részén legyen. A telek legmagasabb pontján, arccal dél, vagy délnyugat felé fordulva épültek a házak. Sok esetben nem a telek közepére; a telek a ház alatti lejtőn fekszik. így a baromfiak, az épületek, a kút tájéka, a kazlak szemmeltarthatók. A házépítésnél is elsősorban a család dolgozik. Először „megássák az alapot". Ebbe legújabban használt téglából vagy a Hegyaljáról vett és hozott terméskőből „fundamentumot" is csinálnak. A téglát vagy követ „majterral" kötik össze, legtöbbször maga a család. A fundamentumra emelik a falakat. Általában „rakott falat", ritkábban vályog falat húznak. A rakott falat az ismert módon az egész család készíti, segítségül a rokonságból hívnak férfiakat. A vályogot sok esetben cigányok (Sárospatakról vagy a szomszédos szabolcsi helységekből: Bérceiről, Paszabról, Balsóról, Gáváról, vagy a bodrogközi községekből, főleg Vajdácskáról és Cigándról) a helyszínen „verik ki." Szokás venni is. A bodrogközi falvak szélein, a cigánytelepeknél mindig van eladó, száradóba állígatott vályog. Ezrét 250—400 forintért adják. Ha a cigány helyben veri ki a vályogot kosztot is kap és az épülő ház más sármunkáját is ő végzi, ő tapasztja le a padlást, a falakat. Téglából vagy kőből nem építkeznek. Pár olyan háznál, mely az urasági épületek szétbontása utáni bontási anyagokból épült, esetleg több a tégla vagy a kő, mint általában szokásos, de teljesen ezekből az anyagokból nem építkeznek. Amikor a falakat „felhúzták", elhelyezik a gerendákat, az ácsok „felállítják" a tetőszéket. Ujabban „bolti" gerendákat használnak, cseréppel fednek, de kevéssel ezelőtt még az ács a helyszínen ácsolta meg a gerendát a Hegyaljáról vett fából és náddal, olykor gyékénnyel fedték. Az ácsokkal egyszerre dolgozik a kőműves is. A kéményt kőműves építi, mert azt más nem tudja. A padlócsinálás (döngölés és letapasztás) a fal tapasztása az épület kimeszelese a család munkája. Ajtókat, ablakokat valamelyik falubeli asztalossal csináltatják és az építők „állítják" be őket. A Hosszú-réti tanya lakóháza három osztatú. De csak a teljesen kiépült tanyák esetében. Mert megállapíthatjuk, hogy éppen az ide kitelepülök anyagi viszonyai miatt