A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

156 DANKÓ IMRE szálókon, tarlón vagy vetésszéleken mindig jobb az út, mint a rendes úton, mert a fű megkönnyíti a járást. A sár miatt a bodrogköziek általánosan használt lábbelije a gumi­csizma. A tanya iránt közlekedők útjába sok csatorna esik. Különösebb akadályt azonban nem képeznek. Hidat ugyan nem építenek rájuk, hanem keresztbe tesznek bennük egy-egy kéve nádat, napraforgó kórót vagy gyékényt, esetleg kukoricaszárat. A víz szépen átszi­várog rajta, felül pedig a gyalogosok átmehetnek. Ha egy Hosszú-réti tanyát meg akarunk nézni, nem kell sokáig keresgélnünk. A tanyák rendszerint emelkedéseken, homokokon, gerindeken épültek. Messzire ellát­szanak ; a melléjük telepített pár fa, főleg jegenye, pedig messziről felhívja rájuk a figyel­met. A tanyahely általában nem sáros, mert homokon épült, de a közvetlen közelben már agyagnak, törmeléknek kellene lennie, mert az épületanyagot helyben termelik ki. Udvar­ról csak abban az esetben beszélnek a tanyasiak, ha fel van kerítve. Különben csak „telek" a neve a tanya körüli területnek. Sok tanya még ma sincs felkerítve, ami pedig fel is van, az is sok esetben nem minden oldalról. Kerítésnek a napraforgó-kórót használják. A telek vagy udvar legfontosabb építménye a kút. A kutak vize általában rossz, mert a talajvíz igen magasan van és rendszerint csak eddig az „első vízig" ásnak le. Nehéz is volna mé­lyebb kutat készíteni, mert a puha föld gyakran beomlik, tégla, sőt betongyűrű kellene hozzá. A régebbi kutak mind gémesek, újabban kezdik őket átépíteni kerekeskutakra. A kutak mellett rendszerint vályú áll. Az újabbak betonból készültek, a pár régebbi favá­lyút is ilyenekkel pótolják majd, ha elkorhadnak. Elvétve találunk néhány csűrt is. Ezek a tanya lakójának származási helyét jelzik, minden bizonnyal a Hegyaljáról költöztek ki. A csűrök anyaga vesszőfonat, teteje nád vagy gyékény. A házra merőlegesen fekszik. Ha van, benne tartják a szekeret, a szekér részeit, a kast, a saroglyát, szántalpat, a gazda szerszámait, a faragószéket, a kaszákat, kapákat, ásót, ekét stb. Ahol csűr van ott külön szín nincsen. Az istál­lót csak az újabb tanyáknál építik külön; a régebbieknél egyvégbe és egy fedél alatt van a házzal. A házzal szem­ben, a telek végében áll a két­féle szalmakazal: a régi, avult szalmáé és az újé; a széna­kazlak, kukoricaszár, nád- és napraforgó kúpok. Az avult szalmakazal alatt van rend­szerint a tyúkól vagy a disz­nóól olyan formán, hogy a kó­rókból összeróttól vázra rak­ták a szalmát. A disznó és ba­romfiólakba homokot horda­7. Bővíteni szándékolt „konyha­tanya" Szophomok alatt. A ké­sőbb felépítendő szoba vályog alapozása már elkészült

Next

/
Oldalképek
Tartalom