A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

A BODGROKÖZI HOSSZÚRÉT TELEPÜLÉSE 155 lóan nagy ünnep, bár szokásvilága erősen leegyszerűsödött. A fő mozzanat itt is a vacsora. Segítséget erre az alkalomra se igen hívnak. Nem is nagyon kell, mert az ünnepség a szűk­körű családra korlátozódik. A temetés különösen komor a Hosszú-réten. A halottat a rendszerint a Sárospatakról kihozott koporsóba teszik és beviszik temetni valamelyik faluba. Hosszú kocsisorokban megy a koporsót vivő szekér után a rokonság és a szomszé­dos tanyák népe. Kell is, hogy menjenek, mert egyedül ők lesznek a temetés közönsége, hiszen a tanyasi halottat nem ismerték a faluban, vagy ha ismerték is, nem igen tudták meg időben, hogy meghalt. A temetésről hazafelé menet megáll a kocsisor valamelyik korcsmánál meginni a búcsúztatót. Ezt a búcsúztatót a legközelebbi hozzátartozó szokta fizetni: „Isten fizesse meg hozzánk való jóakaratukat" köszöntése közben. Odahaza aztán a szűkebb család, míg a távolabb lakó rokonok is ott vannak", „elülik a tort". Ez egy egyszerű vendégség, semmi szokásbeli eleme sincs. Régebben keresztelőre, lakodalomra külön disznót hizlaltak. Nem pénzért adták aztán el, hanem elcserélték borért. Hegyaljai szőlősgazdák, akiknek nem állt mód­jukban disznót hizlalni, kocsira tettek egy-egy hordó bort és leszekereztek a Bodrogközbe, újabban a Hosszú-rétbe is. Ott aztán a bort elcserélték hízott disznóért. Állandó csere­párok is alakultak ki idők folyamán és a bor, mint csereérték mellé, később bevonult a fa is. Innen származik az a mondás, hogy „a hegyaljai szőlőkbenmegterem a disznó is". Ma már ez sincs meg és sok helyen az ünnepi alkalmakhoz nem hegyaljai, hanem a bod­rogközi homokra telepített homoki szőlők borát isszák. Közösségi alkalmak nem fejlődtek ki. A kukoricafosztás, tollfosztás és a dohány­simítás is családi körben történik. Évenkint egy-egy bált szokás rendezni a tanyasi isko­lákban, ide elmegy a tanyák öregje, fiatalja. Egy-egy ilyen „bilétes bál" nagy esemény, főleg a fiatalok számára. Előtte is, utána is hetekig beszélnek róla. A Hosszú-rét települését, a tanyák építését kevéssé folyásolták be a közlekedési lehetőségek. Az ármentesítés azt is lehetővé tette, hogy a Hosszú-réten utak épüljenek. Az utak a nagybirtokok szempontjai szerint készültek, leginkább a falvakat, illetőleg a majorokat kötötték össze. A Hosszú-réten több útvonal is épült, közülük legfontosabbak a kenézlő—tiszakarád—cigánd—ricse—leányvári, illetve zemplénagárdi; a sáros­patak—cigándi, a Sárospatak—bodroghalom—karádi, a Sárospatak—vajdácska— karos,—karcsa,—pacin,—rozvágy,—semjén,—ricsei utak. Mind makadámút és újab­ban némelyiken rendszeres autóbuszforgalom is van. Az utakkal egyidőben jelentek meg a Bodrogközön a vasutak is, de ezek a Hosszú-rétet óvatosan elkerülték. Még 1880-ban épült a Sátoraljaújhely—királyhelmec—csapi rendes nyomtávú fővonal. Ez ugyanúgy elkerülte a Hosszú-rétet, mint az 1913—14-ben épült keskenyvágányú Bodrogközi Gaz­dasági Vasút, mely voltaképpen még ma is egyetlen vasútja a Bodrogköznek. A „kis vasút' ahogy itt nevezik, Sárospatakról nagy kanyarodással a Kenézlői hátság irányába tart. Amikor eléri, az északkeleti szélén haladva megközelíti a Tiszát és vele párhuzamosan továbbhaladva Karádra, Cigándra, Ricsére megy; érinti Ricset és Zemplénagárdot és Királyhelmecen végződik. 1936-ban Sárospataktól pár kilométerre elágaztattak belőle egy mellékágat, amely Viss, Kenézlő érintésével a Kenézlő—balsai Tisza hidon átment Szabolcsba és ott a Nyírségi Gazdasági Vasúthoz csatlakozott. A Hosszú-rétet ez az el­ágazás sem érintette, sőt még kevesebb köze van hozzá, mint az eredeti vonalhoz. Ez az eredeti vonal, az Elágazás nevű megállóhelytől, mely még 1910 táján a környék legjobb halászhelye volt, egészen Ricséig a Hosszú-réten megy. Üt ját elszórt tanyák és majorok kísérik (Rózsás, Dorkó stb.). A tanyákat földutak kötik össze az utakkal és egymással. Ezek az év nagyobb részében majd hogy járhatatlanok. Általában nem is ezeken bonyo­lódik le a forgalom. A Hosszú-^éti gyalogos egyenesen, tanyairánt megy. Legelőkön, ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom