A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

KEMENCZEI Tibor: A pilinyi kultúra bárcai csoportja

A PILINYI KULTÚRA BÁRCAI CSOPORTJA 13 11. Egyfülü kis bögrék. — Bodrogkeresztúr—tokaji országút, 49 Bodrog­keresztúr környéke (I. t. 3., II. t. 3.), Méra Fő utca (III. t. 2, 3.), Onga (IV. t. 3, 5.), Meszes-Kenderföldek (IV. t. 6, 7.), Sajóvámos (IV. t. 8.), Sajósenye (IV. t. 9.), Nagy­csécs (IV. t. 16.), Sajókaza (IV. t. 13, 14.), Dédes (IV. t. 15.), Abaújszántó (V. t. 4.), Bárca. 50 A bodrogszerdahelyi népesség örökségének tartjuk a bárcai csoportban. Ott a középsőbronzkori füzesabonyi bögreforma egyenes folytatásaként jelentkezett, néha árkolt vállal. 51 A bárcai csoport népe ezt vitte tovább. A váll árkolása, erősebb hang­súlyozása egyre gyakoribbá válik a bárcai csoportban, míg második szakaszában többnyire már csak árkolt vállal fordul elő (PL: Muhi Princ tanya). 52 Továbbélését a HA perió­dusban is megfigyelhetjük (Bodrogkeresztúr, 53 Aggtelek, 54 Jasov, 55 Kostany 56 ). Ezt a fiatal formáját Paulik a kyjatice kultúra körébe sorolja. 57 A zagyvapálfalvi temetőben is megtaláljuk ezt a formát. 58 Oda nyilván a bárcai csoportból került. 12. Kihajló peremű tál. Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 6.), Bodrogkeresztúr— tokaji országút, Bárca, Enyicke (Haniska). A megelőző bodrogszerdahelyi csoport nem ismerte. Valószínűleg a pilinyi kultúra nyugati területéről jutott ide. Megvan az egyeki kultúrában is, ezért annak hatását sem szabad kizárnunk. 59 13. Félgömb alakú, tömör talpon álló tál. — Bárca. 60 A zagyvapálfalvi temetőben találjuk meg párhuzamait. 61 Díszítőelemek A kerámiaformákhoz hasonlóan a díszítőelemek között is három különböző eredetű csoportot választhatunk szét. A bodrogszerdahelyi csoport gazdag ornamen­tikáját nem tudjuk elkülöníteni a pilinyi kultúra zagyvapálfalvi csoportjának és az egyeki kultúra esetleges elemeitől, mivel mindhárom művelődés füzesabonyi összetevővel, így részben azonos díszítőmotívumokkal bírt. Itt az árkolt bütyköket, a nyak vízszintes vonalkázását, a váll vonalcsoportokkal és benyomott pontokkal való díszítését említhet­jük meg. 62 A pilinyi 63 és az egyeki 64 kultúrában egyaránt előfordul az edények vállán a hármas bordadísz. Mindkettőben a halomsíros kultúra hatására jelent meg. A bárcai csoportban igen gyakorL, a különböző típusú urnákon és nagy egyfülű bögréken egyaránt alkalmazott díszítőelemmé vált. Nem dönthető el, hogy a pilinyi vagy az egyeki elemek révén került a bárcai csoportba, valószínűleg mindkét hatás közrejátszhatott oda­jutásában. A pilinyi kultúrában használatos árkolás eredetét Jilkova a füzesabonyi és a lausitzi kultúrából vezeti le. 65 Mivel a pilinyi kultúra két csoportra oszlik, nem lehet e kérdésben sem azonosítani a kettőt. A zagyvapálfalvi csoportba a füzesabonyi és vatti­nai, 66 míg a valamivel később kialakult bárcai csoportba egyrészt zagyvapálfalvi és esetleg egyeki hatásra, másrészt pedig a bodrogszerdahelyi csoport örökségeként került. A lausitzi eredetet azért sem fogadhatjuk el, mivel a bárcai csoportnak csupán a végén (későbronzkor 2 vége, R BD eleje) alakult ki a lausitzi kultúra. A bütykök felett alkalmazott benyomott pontdísz a zagyvapálfalvi csoport jellegzetes, füzesabonyi eredetű díszítőeleme. Onnan kerülhetett a bárcai csoportba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom