A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
KEMENCZEI Tibor: A pilinyi kultúra bárcai csoportja
A PILINYI KULTÚRA BÁRCAI CSOPORTJA 13 11. Egyfülü kis bögrék. — Bodrogkeresztúr—tokaji országút, 49 Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 3., II. t. 3.), Méra Fő utca (III. t. 2, 3.), Onga (IV. t. 3, 5.), Meszes-Kenderföldek (IV. t. 6, 7.), Sajóvámos (IV. t. 8.), Sajósenye (IV. t. 9.), Nagycsécs (IV. t. 16.), Sajókaza (IV. t. 13, 14.), Dédes (IV. t. 15.), Abaújszántó (V. t. 4.), Bárca. 50 A bodrogszerdahelyi népesség örökségének tartjuk a bárcai csoportban. Ott a középsőbronzkori füzesabonyi bögreforma egyenes folytatásaként jelentkezett, néha árkolt vállal. 51 A bárcai csoport népe ezt vitte tovább. A váll árkolása, erősebb hangsúlyozása egyre gyakoribbá válik a bárcai csoportban, míg második szakaszában többnyire már csak árkolt vállal fordul elő (PL: Muhi Princ tanya). 52 Továbbélését a HA periódusban is megfigyelhetjük (Bodrogkeresztúr, 53 Aggtelek, 54 Jasov, 55 Kostany 56 ). Ezt a fiatal formáját Paulik a kyjatice kultúra körébe sorolja. 57 A zagyvapálfalvi temetőben is megtaláljuk ezt a formát. 58 Oda nyilván a bárcai csoportból került. 12. Kihajló peremű tál. Bodrogkeresztúr környéke (I. t. 6.), Bodrogkeresztúr— tokaji országút, Bárca, Enyicke (Haniska). A megelőző bodrogszerdahelyi csoport nem ismerte. Valószínűleg a pilinyi kultúra nyugati területéről jutott ide. Megvan az egyeki kultúrában is, ezért annak hatását sem szabad kizárnunk. 59 13. Félgömb alakú, tömör talpon álló tál. — Bárca. 60 A zagyvapálfalvi temetőben találjuk meg párhuzamait. 61 Díszítőelemek A kerámiaformákhoz hasonlóan a díszítőelemek között is három különböző eredetű csoportot választhatunk szét. A bodrogszerdahelyi csoport gazdag ornamentikáját nem tudjuk elkülöníteni a pilinyi kultúra zagyvapálfalvi csoportjának és az egyeki kultúra esetleges elemeitől, mivel mindhárom művelődés füzesabonyi összetevővel, így részben azonos díszítőmotívumokkal bírt. Itt az árkolt bütyköket, a nyak vízszintes vonalkázását, a váll vonalcsoportokkal és benyomott pontokkal való díszítését említhetjük meg. 62 A pilinyi 63 és az egyeki 64 kultúrában egyaránt előfordul az edények vállán a hármas bordadísz. Mindkettőben a halomsíros kultúra hatására jelent meg. A bárcai csoportban igen gyakorL, a különböző típusú urnákon és nagy egyfülű bögréken egyaránt alkalmazott díszítőelemmé vált. Nem dönthető el, hogy a pilinyi vagy az egyeki elemek révén került a bárcai csoportba, valószínűleg mindkét hatás közrejátszhatott odajutásában. A pilinyi kultúrában használatos árkolás eredetét Jilkova a füzesabonyi és a lausitzi kultúrából vezeti le. 65 Mivel a pilinyi kultúra két csoportra oszlik, nem lehet e kérdésben sem azonosítani a kettőt. A zagyvapálfalvi csoportba a füzesabonyi és vattinai, 66 míg a valamivel később kialakult bárcai csoportba egyrészt zagyvapálfalvi és esetleg egyeki hatásra, másrészt pedig a bodrogszerdahelyi csoport örökségeként került. A lausitzi eredetet azért sem fogadhatjuk el, mivel a bárcai csoportnak csupán a végén (későbronzkor 2 vége, R BD eleje) alakult ki a lausitzi kultúra. A bütykök felett alkalmazott benyomott pontdísz a zagyvapálfalvi csoport jellegzetes, füzesabonyi eredetű díszítőeleme. Onnan kerülhetett a bárcai csoportba.