A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
DANKÓ Imre: Vámosújfalu települése
VÁMOSÚJFALU TELEPÜLÉSE Vámosújfalu megyénkben, jelenleg a sátoraljaújhelyi, előzőleg a sárospataki járásban, a miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonal jobboldalán, Bodrogsára és Olaszliszka községek között, a Bodrogtól mintegy 800 méterre északra, a Tolcsva patak mellett fekszik. Területe és határának nagyobb része síkvidék, csak a Tolcsvával határos, a vasútvonalon túli határrész hegyes. Idáig nyúlnak a tolcsvai hegyek lábai. Földrajzi szempontból azonban tiszta alföldi településnek vehető. A település eredeti földrajzi határozója a Bodrog folyó volt. Később a Bodroggal nagyjából párhuzamosan futó miskolc—sátoraljaújhelyi út lett a települést leginkább befolyásoló tényező. Legújabban pedig az úttal általában párhuzamosan haladó miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonal kapott települést formáló szerepet. A Bodrog mindkét partjának kiemelkedő részei ősidők óta lakott területek. Számtalan különböző korból származó lelet tanúsítja, hogy a közvetlen vidék is régóta lakott táj. A honfoglaló magyarság is megszállta ezt a területet és telepeket létesített rajta. A gazdag kenézlői leletanyagon kívül számos több kisebb lelet, sok közelebbi lelőhelyről, azt bizonyítja, hogy a magyarság a honfoglalás óta lakja. A Bodrog folyó árterületéből alig kiemelkedő eredeti faluhelyre a középkor folyamán halászfalu települt. A halászat jelentőségének csökkenése és a belső közlekedés növekedése következtében a község helyváltoztatásra kényszerült volna akkor is, ha a törökök 1555-ben el nem pusztítják. Pár évtized múlva újratelepülve azonban nem a régi helyén épült újjá, hanem északabbra, a jelentőségében mindinkább növő úthoz közelebb. Nevét is innen származtatják: újfalu, mert újonnan új helyre települt és vámos, mert már XIV. századtól ismeretes vámhely, folyami átkelőhely volt. A vámjövedelmet szolgáltató útvonal nagyobb része ugyan már a szomszédos tolcsvai határba esett, ezért falunk sokszor Kistolcsva néven is szerepel. Az újjátelepüléskor a falu csak közelebb települt az úthoz, de nem települt mellé. Csupán egy fogadó állt az út mellett, és kissé távolabb egy malom, Mindkét építmény nemcsak a fala, hanem a környék szempontjából is jelentős épület volt. A település legújabb irányát az útvonaltól pár méterrel északabbra, vele párhuzamosan futó vasútvonal, illetőleg az egykori fogadóhoz közel eső helyen, az út és a vasút közé épült Olaszliszka—Tolcsva elnevezésű, nagyforgalmú vasútállomás határozza meg. Több mint négy évtizede errefelé épül a falu, s ma már teljesen felsorakoztak házai az út mellé. Ebben a települési irányváltozásban áttevődtek aztán a falu települési súlypontjai is. A falu központja eredetileg a református templom és a vele szemben levő tanácsháza, iskola és református lelkészlak környéke, a fő utca pedig a műútról egyenesen ezekhez az épületekhez vezető