A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

DANKÓ Imre: Vámosújfalu települése

VÁMOSÚJFALU TELEPÜLÉSE Vámosújfalu megyénkben, jelenleg a sátoraljaújhelyi, előzőleg a sáros­pataki járásban, a miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonal jobboldalán, Bodrog­sára és Olaszliszka községek között, a Bodrogtól mintegy 800 méterre északra, a Tolcsva patak mellett fekszik. Területe és határának nagyobb része síkvidék, csak a Tolcsvával határos, a vasútvonalon túli határrész hegyes. Idáig nyúlnak a tolcsvai hegyek lábai. Földrajzi szempontból azonban tiszta alföldi település­nek vehető. A település eredeti földrajzi határozója a Bodrog folyó volt. Később a Bod­roggal nagyjából párhuzamosan futó miskolc—sátoraljaújhelyi út lett a telepü­lést leginkább befolyásoló tényező. Legújabban pedig az úttal általában pár­huzamosan haladó miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonal kapott települést for­máló szerepet. A Bodrog mindkét partjának kiemelkedő részei ősidők óta lakott területek. Számtalan különböző korból származó lelet tanúsítja, hogy a közvetlen vidék is régóta lakott táj. A honfoglaló magyarság is megszállta ezt a területet és telepeket létesített rajta. A gazdag kenézlői leletanyagon kívül számos több kisebb lelet, sok közelebbi lelőhelyről, azt bizonyítja, hogy a magyarság a hon­foglalás óta lakja. A Bodrog folyó árterületéből alig kiemelkedő eredeti falu­helyre a középkor folyamán halászfalu települt. A halászat jelentőségének csök­kenése és a belső közlekedés növekedése következtében a község helyváltozta­tásra kényszerült volna akkor is, ha a törökök 1555-ben el nem pusztítják. Pár évtized múlva újratelepülve azonban nem a régi helyén épült újjá, hanem észa­kabbra, a jelentőségében mindinkább növő úthoz közelebb. Nevét is innen szár­maztatják: újfalu, mert újonnan új helyre települt és vámos, mert már XIV. századtól ismeretes vámhely, folyami átkelőhely volt. A vámjövedelmet szol­gáltató útvonal nagyobb része ugyan már a szomszédos tolcsvai határba esett, ezért falunk sokszor Kistolcsva néven is szerepel. Az újjátelepüléskor a falu csak közelebb települt az úthoz, de nem települt mellé. Csupán egy fogadó állt az út mellett, és kissé távolabb egy malom, Mindkét építmény nemcsak a fala, hanem a környék szempontjából is jelentős épület volt. A település legújabb irányát az útvonaltól pár méterrel északabbra, vele párhuzamosan futó vasút­vonal, illetőleg az egykori fogadóhoz közel eső helyen, az út és a vasút közé épült Olaszliszka—Tolcsva elnevezésű, nagyforgalmú vasútállomás határozza meg. Több mint négy évtizede errefelé épül a falu, s ma már teljesen felsora­koztak házai az út mellé. Ebben a települési irányváltozásban áttevődtek aztán a falu települési súlypontjai is. A falu központja eredetileg a református templom és a vele szemben levő tanácsháza, iskola és református lelkészlak környéke, a fő utca pedig a műútról egyenesen ezekhez az épületekhez vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom