A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről
158 KOMÁROMY JÓZSEF C) Feltöltött réteg a színházépület nyugati falánál. A színházépület kibővítése során a nyugati fal hosszában ehhez simuló új szárnyat építettek. Az alapozási munkáknál először is több helyen előtűnt az a helyenként 50—70 cm vastagságot is elért jelentős égési réteg, amely a várost ért 1843. július 19-i tűzvész nyomaiból állott össze. Ez az égési réteg két helyen a 110 cm vastagságot is elérte. Itt került napvilágra egy köralakú, lilás kövekből szabályosan falazott kút, amely valószínűleg a katonai magazinális épület kútja volt. Átmérője 180 cm, belső átmérője 100 cm volt. A kútból vegyesen került elő XVII— XVIII. századi anyag. A kúttól É-ra, egy nagyobb szemétgödörben ugyanilyen idős, de XIX. századi kőedénytöredékekkel vegyített anyagot találtunk. Ezek közül említésre méltóak azok a színes mázas táltöredékek, amelyek helyi és környékbeli fazekasság produktumainak látszanak. Ezekből a gránátalma-, tulipán- és indás díszűeket XVII. századi készítményeknek kell vennünk a geometrikus és csurgatott mázú edényekkel együtt. Ezek együtt jöttek elő a barna- és okker-festésű vászonedények töredékeivel, amely utóbbiak a gömöri fazekasoktól jutottak el a miskolci háztartásokba. A vegyített anyagban előfordult a török hatásra helyileg készített színesmázú, bekarcolt konturu tálak töredéke. A szemétgödör a XVII— XVIII. század anyagát szolgáltatta. D) Az északi tűzfal udvari része Az újjáalakításra kerülő színházépület és az utána É-ra csatlakozó Nevelők Háza közötti 20,54 m-es telekrészen, a színházi toldaléképület lebontása után megkezdett leásás alkalmával a Déryné utca vonalával párhuzamos és rá merőleges alapfalak kerültek napvilágra. Ezek térképünkön fel vannak tűntetve a felmérések után, de sajnos, erősen szakadozott vonalaik megnyugtató és összefüggő alaprajzot nem adnak és az itteni munka részben gépesített menete sem engedte meg ezek alapos átvizsgálását. Ezért nem állapítható meg az itt állott XVIII. századi épületeknek a teljes alaprajza. Csak egy a bizonyos: ezek —a részben XVII. századi — alapfalrészek az említett katonai magazinális épület építése előtti lakóházmaradványok, részben pedig a katonai magazinális épület felépítése után itt emelt ún. kapitányi lak maradványai. Az így feltárt és berajzolás után kibontott és kitermelt területnek a D-i végében, vagyis a kibővítésre került színházépület É-i tűzfala tövében találtunk egy 192 cm szélesen és 390 cm hosszan húzódó területet, ahol összehányt hulladékként, több XIV— XVIII. századi cserépedény- és mázastáltöredék került elő. Ezek részben a napvilágra került régi alapfalak megásásakor kerülhettek annak idején ide. Az itt talált feltöltési anyagban a XIV. századi kerámiát képviseli egy nagyméretű, vastagfalú, kívül sekély hornyolású, belül vékony zöldes mázzal borított háztartási edény oldal- és fenéktöredéke, egy grafittal bevont vékonyfalú szürke füleskorsó oldaltöredéke, egy nagyméretű rózsaszínes, vörösfestésű edény fenéktöredéke, egy vékonyfalú fazék kifelé hajló profilált peremtöredéke, amelyet barna alapon fehéres félkör- és vonaldíszítés fed bekarcolt
