A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről

JELENTÉS A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZNÁL VÉGZETT LELETMENTÉSRŐL 159 i hullámvonallal, egy vékonyfalú fazék finom párhuzamos hornyolással, egy vékonyfalú rózsaszínes pohár nyak- és vállrésze nyakán sekély finom hornyolással, a váll indulásánál pedig fésűs hullámdísszel. XV. századi egy vékonyfalú kancsó vállrésze vízszintes vörös-okker festésű vonalakkal és pontsorral, és egy másik vékonyfalú rózsaszínes korsó hasi része vízszintes vörösesbarna vonalhúzásokkal, egymásmellé rakott félkörökkel, s ezek fölött futó finom párhuzamos hornyolással. Az előkerült aránylag nagyobb mennyiségű mázas táltöredék közül említésre méltó: egy sárgászöldes alapmázzal bevont táltöredék, amelyet a peremtől a fenék felé összefolyatott fekete vonalak között barna húzás tarkít, színei a tál alján márványozásszerűen keverednek. A másik táltöredéket fekete alapon fehér és sötétzöld zsinór- és indarajz díszít pettyezéssel, a zsinórközöket zöld és barna stilizált virág tölti ki. Ezzel rokonkészítménynek látszik egy harmadik mázastál peremtöredéke, amelyet világoszöld alapon feketésbarna, sötétzöld és élénkbarna foltok díszítenek. Ez a két töredék feltehetően egy fazekas kezéből származik. Egy további mázastányér peremét barna alapon világos hullámvonal, majd széles fekete sávon fehér párhuzamos vonalak borítják és kiégetés előtt fésűvel húztak rajta hullámvonalat. Ugyanígy fésűs hullámvonal díszíti egy további mázastányér fenéktöredékét a világoszöld alap sötétzöld vonaldísze felett. Egy másik töredéket világoszöld alapon sötétzöld párhuzamos sávok között futó kettős hullámvonal díszít. E) A forgószínpad alatti helyiség Az új forgószínpad alatt kitermelt és kimélyített terület ÉNy-i belső sarkából, a régebbi alapozási munkák nyomán rétegeiben teljesen felforgatott földből előkerült leletek között aránylag sok volt a kályhacsempe-töredék. Ezek egy része a XVIII. századi kapitányi lak elbontásából származik, másrésze pedig a kapitányi lak felépítését megelőző épületbontásból mint törmelék került a földbe. Ezen a területen a feltöltés, szemétanyag, elplanirozás és épületomladék keveredett össze. A leletanyag váltakozik a háztartási cserépedény, mázas tálak, fedők, mécsesek, lábasok, palackok, kályhacsempék, kályhaszemek, kőedénydísztálak között, a legkorábbiak XIV., a legújabbak XIX. századiak. Említésre méltó az a két dúccal készített zöldmázú kályhacsempe-töredék, amelyek közül az egyik a Miskolczi Mihály-féle belső hármas bordával, a másik pedig páros szemű tulipándísszel van díszítve. Valószínűleg az 1570 körül működött fazekasmester, vagy tanítványainak gyártmányai. Innen került elő az a nagyméretű cserépfazék, amelyet töredékeiből teljesen restaurálhattunk. Gömörből származott XVIII. századi vászonedény. F) A színház régi bútorraktára A régi bútorraktár padlózata alatt régebben betöltött pincehelyiségre bukkantak, amelynek kevert anyagát, a gyors bontási munka következtében csupán öszegyűjthettük és így szórványanyagként kezeltük.