A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)

KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről

JELENTÉS A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZNÁL VÉGZETT LELETMENTÉSRŐL 157 nagyságú, járdaszint alatti helyiség, ásását 1957 márciusában kezdte meg a vállalat. A leásás alkalmával előtűntek azok az átlagosan 80 cm-es alapfalak, amelyek É—D-i irányban és keresztben maradtak meg a magazinális épület lebontásakor, a ráépített színházépület földszintjének padozata alatt. A leásásnál, — 1,22 m mélységben a vállalat rövid időre leállította munkáját a kutatómunka elvégzése érdekében. Itt kemenceomladékot találtunk. Ez az omladék sárgás-vörösesbarna foltban ovális alakot mutatott, K-i részét az egyik alapfal-ásás megsemmisítette. Az omladék vastagsága 12—16 cm között terjedt, benne sima agyagrögök — az egykori kemenceboltozat összeomlott darabjai — a kiégett pelyvás tapasztás nyomaival, elszenesedett bükkfa sok apró darabjával. Az omladék eltávolítása után, — 1,34—1,38 cm mélységben —. előtűnt egy kisebb kemencefenék, simított felületén szétszóródott faszénmaradványokkal. A kemencefenék ÉK-i részén pedig egy 32 cm hosszú, 11 cm széles, elkeskenyedő bükkfa-lap, valószínűleg a szénvonó szenes maradványa. A kemencefeneket fahamu borította. E kemencefenék elbontásánál tűnt ki, hogy a 2—3 cm-es lesimított fenékréteg alatt újabb kemencefenék feküdt, amelyet — diónagyságtól zsemlyenagyságig kevert kaviccsal erősítettek meg. Cseréptöredékeket itt nem találtunk. Amikor megkezdtük ennek az újabb kemencefenéknek eltávolítását, a további — 1,40—142 cm mélységben egy összefüggő sárgás-vöröses omladékréteg tűnt elő nagyobb területen, átlag 2—3 cm vastagságban. Alakja téglalap, a sarkain lekerekítve, mérete 180x135 cm. Uralkodó színe az agyagsárga, amelyet vörösreégett törmelékek színeztek. Ez a réteg egy egykorú planírozás jegyeit viselte. A réteg alatt találtuk meg azt az ovális alakú kemencefeneket 155x105 cm méretben, amelynek fenekébe bélyeges edénydarabokat, bekarcolt vízszintes vonalon rákarcolt hullámvonaldíszű fazekak száj perem- és oldal-töredékeit tapasztotta az egykorú kemenceépítő. E kemencefenék alatt két régebbi, de már erősen elroncsolt újabb kemencefenék nyomait találtuk, de csak kavicserősítéssel és vas-salakdarabokkal. Alaprajzot, rétegvastagságot nem lehetett megállapítani, a felettük lévő ovális alakú kemence építésekor roncsolták szét. Ezeket a rétegeket metszette egy liláspirosra égett, málladékony terméskő, a legalsó rétegben pedig egy 18x12 cm nagyságú őrlőkő-töredék. A réteg alatt — 2,10 m mélységben — folyami kavicsréteg vonult. E kavicsréteg alatt azonban, az ásatási alaprajzban bejelölt két ponton — 3,20 m mélységben —, egy nagyjából 120 cm-es átmérőjű vörösre égett tüzelőhely roncsolt darabjai. Lentebb, — 3,90 m-es mélységből pedig —, egy másik, nagyjából 100 cm-es átmérőjű vörösesre égett tüzelőhely málladéka került elő. Lelete ennek a rétegnek császárkori jellegű volt.

3 Az ásatási alaprajzon megjelölt ponton még egy 21 cm átmérőjű cölöplyuk került elő — 0,74 m mélységben —, amely 82 cm hosszan vonult még lefelé —, 1,56 m mélységig. Körülötte sárga, vagy vöröses elszíneződés nem volt, a cölöplyuk oldalain szürke sártapasz pikkelytöredékek váltak le. Körülötte gázvezeték- és egyéb beásások nyoma volt.