A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 2. (1958)
KOMÁROMI József: Jelentés a Miskolci Nemzeti Színháznál végzett leletmentésről
156 KOMÁROMY JÓZSEF Az átalakítási munkák alkalmával jelentős régészeti anyag és települési réteg került napvilágra. Erről a Herman Ottó Múzeum idejekorán értesítést kapott és több-kevesebb nehézséggel elvégezhette azt a kutatómunkát, amely újabb jelentős adatokkal egészíti ki Miskolc középkori és barokkori történetét. 2 A) Nézőtér Már 1957 februárjában értesítést kaptunk, hogy a nézőtér alápincézetlen területén, az új légfűtés számára ásott padlózat alatti folyosóban cseréptöredékek "és égett agyagrögök kerültek elő. Az első feltárási munka itt kezdődött meg a múzeum részéről. A földszinti nézőtér középtengelyében futó 1 méter széles árokban, átlagos 175 cm mélységben, vertagyagfalú építmény feküdt keresztben. Ennek a D-i fala 44 cm, É-i fala 38—40 cm vastagságú volt. Az É-i fal tövében, a helyiségen belül, kemenceomladékot tártunk fel, ennek egy része az ásott árokfal Ny-i oldala alatt feküdt. A két fal közötti helyiség mérete 165 cm volt. A vizsgálat alá vett réteg erősen agyagos, nyirkos összetételű volt. Az É-i falon túl pedig sok szerves rothadékkal teli, nagyjából 120 cm átmérőjű szemétgödröt találtunk. Ebben az agyagos, nyirkos rétegben nagyjából meg lehetett állapítani a vertagyagfalak lefelé nyúló alapozási mélységét, amely a 175 cm mélységben észlelt lesározott padlózat alatt a D-i falnál 53 cm-rel, az É-i falnál pedig 48 cm-rel volt mélyebb. A kemenceomladék feltárt része nagyjából tojásdad-alak felerészének mutatkozott, rendkívül nyirkos-nedves, újjal benyomható kemencefenékkel. A kemencefenék tapasztása 1—2 cm között váltakozott, itt vörösre volt égve az agyag. Ez alatt az agyagréteg szürkéssárga színű volt, vastagsága átlagos 8— 10 cm. A kemencefenékben itt-ott, aprószemű kavics és párhuzamos bordákkal díszített cserépfazék töredékeit találtuk. A teljes kultúrrétegből kikerült kerámiai anyag XIII— XIV. századi háztartási edények töredéke, de a falon túl feltárt szemétgödörben XV. századi cserépedénytöredékeket is találtunk. Ezek a töredékek fazekak, fedők, bögrék, kancsók, mécsesek darabjai. Színük vörösesbarna, barnásszürke, sárgásfehér, rózsaszínes, falvastagságuk a közepestől a vékonyfalúig váltakozik. A szájperemek között legömbölyített és profilált található. Mind máznélküli, díszítésük a sekély sűrű hornyolás vagy bordázástól az erősen hangsúlyozott bordázatig váltakozik. Köztük a fiatalabb anyagot egy jól iszapolt felálló peremű edénytöredék képviseli a perem alatt végigfutó, benyomkodással díszített bordával, és egy kihajló peremű rövidnyakú szürkésbarna fazék töredéke a nyak alatt végigfutó, benyomott pecsétlődísszel, s alatta sekély hornyolással. B) Transzformátorhelyiség A színházépület DK-i sarkában, közvetlenül a Széchenyi utca és a Déryné utcai sarokhelyiség alatt, a korszerűsítendő színház elektromos ellátásának biztosítására új transzformátorhelyiséget ástak. Ez a terület nagyjából 8,5x8,5 m
