A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
KOMÁROMY József: Beszámoló a miskolci Sötétkapu-melletti ásatások eredményeiről
MISKOLC, SÖTÉTKAPU-MELLETTI ÁSATÁS 83 lésének egyes szakaszait. Ez a rétegvizsgálat egyben — a város területéhez viszonyítva aránylag kis helyen — olyan összefüggő településtörténeti kontinuitást mutat, amely Miskolc betelepülését egészen új megvilágításba helyezi. A legalsó és a legtöbb problémával teli rétegnek etnikai és régészeti vizsgálatát ebben az Évkönyvünkben éppen Párducz Mihály fejti ki, aki ennek a kornak legavatottabb kutatója. Bizonyos, hogy az időszámításunk körüli idők, valamint az I. és II. század népeinek letelepülése Miskolc belvárosi részeiben — valószínűleg a szeren^ csésebb leletekkel előforduló jövőben — továbbra is probléma marad, mert hiszen ez a legkevertebb és a pusztulásnak legjobban kitett ősi réteg. Jelen ásatásunknál is nagy kár, hogy az ásatott terület legszélső ÉK-i sarkában előjött leletek napvilágra kerülésénél már az ott dolgozók nem előre, hanem a leletek összegyűjtése után értesítettek (a biztonsági védőfal lehordásakor) és így ez a pár órás késedelem a megTányérok, öntőtál (Miskolc, Sötétkapu) Lábas cserépedény figyelések lehetőségét nem biztosította. Csak a mélységi méréseket lehetett itt a statikai támfal eltávolításánál pontosan rögzíteni, valamint az aszfaltjárda alá húzódó rétegeket lemérni. A betelepülésnek a folyamatát az ásatás szintjeinek összesített táblája mutatja, erre ez alkalommal részletesen nem térek ki. De itt már rá kell mutatnom arra, hogy Miskolc középkori piacának eddig vitatott kérdése is eldőlt a B, D, C szelvények 1,09—1,15 cm-es szintjének tanúsága szerint. Ez a középkori piactér a rétegek tanúsága alapján a XII— XIII. század fordulóján jöhetett létre az akkor külső peremnek számító útvonalon és a mindinkább terjedő település közepére került, ahogy a beépülés a mai főutca északi oldalára is átcsapott. A szóbanforgó árpádkori piactér kialakítása természetesen akkor merül fel, amikor a „Villa Miskouoh" idejében a lakosság igénye ezt megteremti. 3 A Derékpiacra, a Felső Piacra vonatkozó adataink párszáz évvel későbbiek és már a XV. századiban tovább fejlődött Miskolcra vonatkoznak. De ezek az adatok egyúttal elárulják azt is, hogy kapott lassan beépítést ez az árpádkori piactér és hogyan maradt még a lassan utcává szűkülő piactér a rákövetkező Oppidum Miskouoh egyik fontos kereskedelmi góca, mint Derék Piac. Az ásatás településtörténeti tanulságainak további mondanivalóit más alkalommal sorra fogjuk venni és meg fogjuk vizsgálni. * Ennél az első miskolci belvárosi ásatásnál nem volna még helyénvaló a vizsgálati eredményeiket véglegesnek tekinteni. Ez az első ásatás csak útmutató az ezután végzendő régészeti feltárások végzésére. Mégis célszerűnek látszik már most a következőkre felhívni a figyelmet. 6*
