A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

PATAY Pál: Rézkori temető Tiszakeszin

RÉZKORI TEMETŐ TISZAKESZIN 39 detre vezethető vissza.

29 Rajta kívül a temetőben még két másik edény volt díszített. A 2. sír tejesköcsög alakú edényén (I. t. 7) a felületet borító hálózatot meandrikus, önmagába visszatérő szalag szakítja meg. Ennek a mintának textilre visszavezethető előzménye nem kétséges. A nyakon, ül. a hason található, egymástól független, de némileg eltérő mintát már módunkban volt kiterített rajzban megisimerni.

30 Miután a bodrogkeresztúri kultúra kerámiája díszítéséről kimutatható, hogy azokkal, eredetileg más anyagból — nem égetett agyagból — készült edényzet szerkezeti alkatelemeit igyekeztelk utánozni, továbbá, miután a tiszakeszi 1. sír kéfülű bögréjén látható bekarcolt vonalas díszítés kizárólag ezen az edénytípuson fordul elő,

31 felvetődik az a gondolat, hátha ebiben aiz esetben is nem agyagedény utánzatával állunk: szemben. Bár ezt csak mint feltevést említem, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy az edény befűződő nyakának alján körbefutó vonalak, valamint a hason ferdén elhelyezettek, mintegy az edény testét összetartó, illetve a két nagy fület a testhez leszárító kötelékekként hatnak (I. t. 2). A kerámiában különben vannak olyan edények, amelyek a bodrogkeresztűri kultúrát megelőző idők formáira emlékeztetnek. Ilyenek az 1. sír táljai (I. t. 1, .4) és néhány csövestalpú edény (II. t. 6, IV. t. 7—8). De egyes tejesköcsögök fülének kissé csúcsosodó alakja is hasonló jelenséget látszik feltüntetni (I. t. 7, II. t. I).

32 Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a nagy általánosságban tett megfigyeléseink szerint a csövestalpú tálak a bodrogikeresztúri kultúrának fiatalabbb szakaszában már nem voltak használatosaik, a tiszakeszi temetőt a kultúra idejének elejére keltezhetjük.

33 Végezetül, minthogy a tiszakesízi ásatásokat valószínűleg a SzódadomKbon talált aranyékszeres sír váltotta ki, (bemutatjuik a Miskolci Herman Ottó Múzeumnak utóbbi lelőhelyről származó, a bodrogkeresztúri kultúrába sorolható leleteit is, igazolásul Tompa azon -megállapításának, hogy ezen a helyen is fellelhető a kultúra temetője.

34 Ezek a következőik: 1. Tejesköcsög alakú edény. Hasa gömbölyű, nyaka hengeres. M. 21, pá. 8,2, fá. 8,6 cm. Lelt. sz. 53.311.11 (IV. t. 9). 2. Tejesköcsög alakú edény. Igen zömök, nincs külön nyaka, szájnyílása aránylag igen széles. Teste tojásdad alakú. M. 20,5, pá. 15, fá. 11,6 cm. Lelt. sz. 53.312.1 (IV. t. 10). A tiszákeszi temetővel kapcsolatban tett megállapításaink értékét az a tény, hogy a temető eredeti sírjainaik csalk egy részét ismerhettük meg, elvileg csökkenti. De ha meggondoljuk, hogy alapjában véve a legtöbb régészeti lelőhely a szakszerű feltárást megelőzően az idők folyamán már több-kevesebb pusztulást szenvedett, be kell látnunk, hogy teljes egészében egy temetőt sem fogunk megismerni. A bodrogkeresztúri kultúrának azonban ezideig közel 50 temetőjéből, ezeknek is több mini 400 sírjából állanak többé-kevésibé hiteles megfigyelések a rendelkezésünkre. így a nagy számok törvénye következtében, amit egy temetőből esetleg nem ismerhetünk rneg, megismerhetjük a leletek és megfigyelésiek összességéből. Éppen ezért van szükség arra, hogy minél nagyobb számú hiteles leletanyag váljon irodalmi feldolgozás útján közismertté, még akkor is, ha az újabb anyag a már korábban megismerttel azonos eredményeikre is vezet bennünket. PATAY PÁL 29. Patay Pál: Szőttest utánzó díszítések a rézkori kerámián. 13. — Ua.: A Szerencshajdúréti rézkori temető. 13. 19—21, 23. kép. 30. Patay Pál: Szőttest utánzó... 15. kép. 31. Ilyen díszítéssel ellátott bögrét ismerünk még Bodrogkeresztúrról (Nincs ismertetve. M. N. M. Lelt. sz. 8/1924—195) és Pusztaistvánházáról, a 15. sírból (Hillebrand Jenő: A pusztaistvánházai korarézkori temető. Archeológia Hungarica IV. [Bp. 1929] II. t. 1. 32. Tiszakesziről, a Fáykertből a miskolci Herman Ottó Múzeumba Tompa ásatását megelőzően több ízben is jutottak a bodrogkeresztúri kultúrát közvetlenül megelőző időkből származó leletek. Ezek ismertetését B. Kutzián Idától várhatjuk. 33. A kultúra idejét abszolút számokban i. e. 2000—1800-ra tehetjük. 34. A miskolci Herman Ottó Múzeum a Szódadombról is őriz a bodrogkeresztúri kultúrát közvetlenül megelőző időkből származó leleteket. Ezeket is B. Kutzián Ida szándékszik ismertetni.