Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

A KÁLYHACSEMPÉK SZÁRMAZÁSA ÉS LELŐKÖRÜLMÉNYEI A feldolgozott anyag Füzér, Szerencs, Sárospatak várából, a pácini és a kékedi kastélyból származik. Mennyiségét tekintve több ezer darab töredék és teljes csempe. Ebből jelen ismereteink szerint 232 típust, vagy változatot lehetett elkülöníteni. A legkisebb anyag Kékedről való, mely 35 típust képvisel. Az első formájában a XVI. század utolsó negyedében épített kastély helyreállításához kapcsolódó régészeti kutatás során a homlokzatok előtt húzott kutatóárkokból kerültek elő a katalógusba felvett kályhacsempetöredékek. A XVI. század utolsó negyedében épült pácini kastély helyreállítása során az 1978-1981 között végzett ásatásból a kastély és körítőfala között húzott kutatóárkokból, az ott feltárt néhány szemétgödörből, valamint főként a déli farkasverem betöltéséből jelentős mennyiségű kályhacsempe-töredék került a miskolci múzeumba. Az igen gazdag leletanyagból 56 típust és azok változatait lehetett elkülö*. • 44 niteni. Szerencsen a több évtizedes kutatómunka során a XVI. század közepén épült várban nem túl nagy számú kályhacsempe-töredék került felszínre, mely 21 típust és változatot képvisel. Sárospatakon megszakításokkal 1950. óta napjainkig folyamatos a feltárás. A várban, melyet a legújabb régészeti kutatások szerint az 1530-as években Perényi Péter kezdett el építtetni, s attól kezdve főként a Rákócziak XVII. századi birtoklása alatt folyamatosan bővítik, hatalmas anyag gyűlt össze, melynek teljes feldolgozására ebben a dolgozatban nem vállalkoztam. A Vörös torony, illetve a palotaszárnyak külső oldala előtt húzódó árkok betöltéséből csak a most restaurált ónmázas anyagot vettem fel, mely egy jó körülhatárolható csoportnak tűnik, és kapcsolódik a többi vizsgált lelőhely anyagához. Füzéren 1977. őszén mindössze néhány hétig folyt régészeti feltárás. A vár területének csak egy része lett feltárva. Mégis a kutatandó 12