Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

nézésében a kék-sárga-barna, az előző csoportnál ismeretlen árnyalatai lelhetők fel. A felület kidolgozása is rajzosabb, részletezőbb. Lehetséges, hogy egy újabb ásatás szaporodó leletei fényt derítenek e két csoport kapcsolatára. Valószínű, hogy egykorúak. Az egyik legkorábbra keltezhető csoport, mely változatosságánál fogva (többféle négyzetes és áttört oromcsempe, kerek csempe) talán több kályhához tartozó darabot foglal magába. Az állatábrázolásos, növényi mintás és geometrikus díszü, valamint mérművet utánzó zöldmázas darabok finom rajzú, gondos kivitelben készültek fehérre égő agyagból (17-22. rajz). A vizsgált anyagban ez az egyike azon kevés csoportnak, melynél fehérre égő agyagfajtát használtak fel. A 20. számú rajzon szereplő kerek előlapú csempe töredéknek pontos mását a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, ahová a hangonyi (Gömör m.) pálos kolostorból került (I. rajz). Szépen kirajzolt gótikus elemei alapján a XVI. század elejére keltezhetők. A XVI. század közepéről származó kályhacsempék Szerencsről származik a 241-243. rajz cseh oroszlánt ábrázoló, és a gyöngysorral díszített koszorús négyzetes csempe töredéke, valamint az akantuszleveles oromcsempéje. A fehérre égő agyagból zöld, sárga, fehér színezésű ólommázas kályhacsempék a vár első kályhájának lehettek alkotó részei. A csoport darabjaihoz hasonló példányok isméretesek a budai várból , Budáról , Fülekről (IV. rajz), Egerből , Szolnokról , Diósgyőrből . Szerencsen a legújabb kutatások azt bizonyították, hogy a várat első formájában a XVI. század közepén építették, ahol a feltárt fűtőnyílások tanúsága szerint két helyiséget fűthették kályhával. Nagyon valószínű, hogy az egyikben a fenti csempékből rakott kályhát építhették fel az 1550-es években. 17