Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

A KÁLYHACSEMPÉK KRONOLÓGIAI RENDJE, CSOPORTOSÍTÁSA A katalógusban felsorolt nagy számú kályhacsempét megpróbáltam időben elhatárolni, és egy valószínű kronológiát felállítani. Ennek nehézségei hasonlóak a többi ilyen tárgyú munkáéhoz. Ugyanis a kályhacsempék töredékeinél néhány szerencsés esctlől eltekintve a stratigrafia korhatározó volta nem érvényesül. Egy kályha élettartama nagyon változó, akár 100 év is lehet. Ez az adat kályhákra vonatkozik, de nagyon valószínű, hogy ez a kályhacsempék élettartamát jelenti, mivel a kályha szétbontható, de utána csempéiből újrarakható. így a régészeti rétegtani megfigyelés, mely a csempe földbe kerülésének idejét határozza meg, nem lehel a keltezés kizárólagos alapja. Marad járható útnak még a stíluskritikai alapon való datálás, annak minden útvesztőjével. Hiszen a művészettörténeti elemzés nem adhat abszolút eredményt, tekintve, hogy a fellelhető motívumok közül jó néhány hosszú ideig használatban volt, kályhacsempék esetében közvetlenül másolták is a mintákat. További támpontul szolgálhatnak más eddig közölt hasonló, vagy azonos darabok, melyek eligazíthatnának a datálás kérdésében. Ezek igen csekély száma miatt azonban még így is sok fehér folt marad. Az anyag csoportosítása során azonban önként adódtak olyan csoportok, melyek nemcsak az ábrázolás stílusjegyeinek hasonlósága miatt, hanem a készítésnél felhasznált anyag, a technika azonossága miatt is egy egységet alkotnak. Ha nem is lehet megállapítani róluk egyértelműen, hogy egy kályhához tartoztak, de mindenképpen egy mester munkájának, vagy egy műhely termékének kell tekinteni őket. 14