Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

A legkorábbi kályhacsempék (XV. század vége, XVI. század eleje) E legkorábbi csoportba tartozó kályhacsempék csak Füzérről ismeretesek. A felhasznált anyag és az azonos technikai kivitel (vörös, szemcsés anyag, engob a máz alatt, a hátoldalon szövetlenyomat) alapján élesen különválik a töredékek egy csoportja (1-16. rajz). Zöldmázas és többségében löbbs/.ín mázas négyzetes és feles méretű csempéket, párkánytöredékeket, lábazati sarokcsempét tartalmaz. Díszítésüknél rendkívül változatos reneszánsz és gótikus elemeket alkalmaztak. A reneszánsz elemek - centrális elrendezés, reneszánsz architektúrát utánzó keretelés -, és minták, mint tubát fújó puttó alakja, az akantuszlevél, a tojássor, az olasz korsó, rozetta és a gótikából származó glóriás szent alakja, a vakmérművekböl kialakított mustra jól megfér egymás mellett. A fenti technikai azonosságokon túl a felület rendkívül plasztikus kiképzése is egy egységbe sorolja ezt a 16 típust. Nem valószínű, hogy a csempék mind egy kályhához tartoztak, bár a méretek alapján ennek lehetősége sem zárható ki. (19-20x20-21 cm között mozognak az oldalhosszúságok.) A 13. rajzon bemutatott csempe igen érdekes típust képvisel. A vakmérművek hármas karéjainak szigorú mértaniságát indákkal oldotta fel a mintát faragó mester. A csúcsukkal összeérő minták elrendezése megengedné, de mégsem valószínű, hogy ebből a csempéből végtelen mustrát alakítottak volna ki, mint az később a XVI. század második felében divatba jött, hiszen a csempe keskeny kerete ezt megakadályozta. A 7. rajz egy címer töredékét ábrázolja. Jelen ismereteink szerint ez a csoport kulcsdarabja. Terebesen a Perényiek birtokközpontjában végzett ásatásról közöl egy olyan kályhacsempét az ásató, melyen a négyzetes csempén keskeny keretben egy redőzött ruhás szárnyas angyal tartja Kassa város címerét. A füzéri töredék pontosan illik ebbe az ábrázolásba (II. rajz). Az ásató XV. századinak tartja a terebesi csempét. Sajnos a teljes anyag innen még nincs publikálva. így nem lehet tudni, hogy ott milyen csempék tartozhattak még ehhez a csoporthoz. Az angyal Kassa város 1502-ig használt címerét tartja, melyet 1369-ben nyert adományul Nagy Lajostól. így ezt a csoportot a címeres csempe keltezi a XV. század végére. A 23-27. számú kályhacsempe-töredékek anyaguk alapján hasonlítanak az előző csoporthoz, mégis más díszítőstílust képviselnek. Szí15