Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

ra és a vitás kérdések megvilágítására a 14. századig is. A levéltári források esetén azonban figyelembe vettem a Bodrogkőz összes településének anyagát. A Bodrogközt északon a Latorca, nyugaton a Bodrog, délen és keleten a Tisza határolja. 1920 óta a határ Felsőberencki-Dámóc vonalon vágja ketté a területet. A terület vízrajzáról, mocsarairól sokan megemlékeztek. Ezekben a reális kép mellett itt-ott illuzórikus, regényes elemek is felbukkantak. A vízhálózat a pliocén kor végén kezdett kialakulni. Végleges formáját a diluvíumban nyerte. Azóta lényegében nem változott.

6 A Tisza a pleisztocén végén még nem kerülte meg a Nyírséget, s mai medrébe a holocén elején a Bodrogköz teknőjének lesüllyedése és a hatalmas hordalékkúp térítette.

7 Kicsi esésük miatt mind a Tisza, mind a Bodrog kanyargósakká váltak, áradásaik alkalmával morotvákat alkotva, medrüket gyakran változtatták. A folyóknak a koratavaszi és a koranyári ún. „zöldárja" körül az utóbbi volt a jelentősebb. S a két áradáson kívül a belvíz is szerepet játszott a mocsarak kialakulásában és folyamatos táplálásában.

8 A folyószabályozás előtti képet megörökítő térképek arról tanúskodnak, hogy a Bodrogköz nagy területeit borította mocsát, rét, melyeket számtalan apróbb-nagyobb ér szabdalt és tó tarkított.

9 Az 1620-as besztercebányai országgyűlés olyan határozatot hozott, hogy „a leleszi konventnek a királyi kincstárra átszállott jövedelméből a Tisza és Bodrog folyók kiáradásait szabályozzák", s 1646-ban a szabályozáshoz Belgiumból és Hollandiából mérnököket is hozattak.

10 1700 körül a kis- és nagycigándi jobbágyok mégis így panaszkodtak: „a Tisza áradása miatt majd teljességgel való el pusztíttatásunkat és határainkon kevés vetéskénknek el töröltetését jelentjük, mivel a Tekintetes hajdani Batskai Úr Ispánságának idejében határunkban tsináltatott Töltést a víz annyira elrontotta, hogj három házat is el njelne,... mclljékben bizonj dolog az egész Bodrog Köznek nagj kára forog."

11 A folyamszabályozás előtti időből a területet leírók mind a vidék vizes, ingoványos voltát emlegetik. Egy 1785-ből származó adat Sárospatak bodrogközi határában összesen 85 halászó tavat jegyez fel.

12 Vályi A. 1796-ban arról írt, hogy a Bodrogköz „...vidék... a' Tisza, s Bodrog között..., s a vizek áradásakor nagy része elboríttatik és rajta sok szigeteket, s tavakat formál, mely leg inkább térségén emésztetik el."

13 Karádról megjegyezte, hogy „fekszik Luka helységgel dél felé által ellenben a' Tisza parton, de tsak nagy télbe vagy nagy szárasságba lehet ezen két helységből egy másba járni, mivel közöttük négy mérföldnyire tiszta nádas és gyékénes tók, s'járhatatlan sok ingadozó lápok vágynak, őszi vetése semmi sints, mivel szántó földgyei tavakká változtak, tava8