Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

szi kevés kaszállójok tsátés helyeken bőven vagyon, a kenyérnek való megszerzésére való földeket N. Szabolcs Vármegyében szoktak bérleni, a' marha tenyésztést szeretik."

14 SzirmayA. 1803-ban arról számolt be, hogy a Tisza a Bodrogközben „...néhány mellékágat bocsájt. Ezek egyikét Karcsúnak nevezik, amely a helmeci hegyből eredő patakokkal megszaporodván Géres, Őrös, Pacin és Karcsa községek közt kanyarog és azon hosszú rétnek nevezett tavakat képezik, melyek Szerdahely, Karos és Luka községekbűi egészen a Tiszáig terjednek és ott Leányvárt, Cigándot és Karádot örökösül szinte átgázolhatatlan mocsarakkal zárzák el a világtól."

15 Magda P 1819-ben azt emelte ki, hogy a Tiszának „Zemplény felé mutat utat a belőle kiszakadó Tltze folyó", s ezt mutatják a „Bodrog közi Hosszúrétnek vizei is.". ,,A' Hosszú réti és a Tiszán túli nagy motsároknak kiszárítására" nézve nem tudott nyilatkozni.

16 DóczyJ. 1830-ban a bodrogközi Hosszúrétet a nevezetesebb Hansághoz hasonlította.

17 Reviczky F 1831-es naplójában egy árvizet írt le: „Az úgynevezett Pallagtsa nevű nagy Tó, elárasztván a víz a lápot, mind egész a Hollóssy Házáig szivárgott, azon a Házon pedig alól az úgynevezett Nagy Pesta Házáig csónakozhatő volt; innét a Fellegvárból széjjel nézve a Hegyalja felé, mind egy tengernek látszott csak Pátzin és Cigánd látszott a Habok közül ki mint valami parányi szigetek. Én magam a Fellegvári Udvarom alsó kapujába ültettem szálfákbul készült Tutalyra cselédeimet és úgy evedztem ki 23-ad magammal a Sasóra."

18 Fényes E. 1837-ben csak annyit jegyzett meg, hogy „a Bodrogköznek déli felén nagy kiterjedésű mocsárok találtatnak."

19 Petőfi S., aki 1845 körül járt a vidéken és kifakadt a bodrogközi utak rossz állapota miatt, szépnek találta a terület erdős rónaságát, a gabonatáblákat, itt-ott egy-egy kis tavat, melyet sás, vízi liliom vesz körül.

20 Vörösmarty M. „Zalán futásá"ban a hely békés voltát, nyugodtságát, szépségét írta meg.

21 Hunfalvy J. 1864-ben a Hosszúrét vízszerkezetét Kispataktól Királyhelmecig terjedőnek vélte. „Midőn a Tiszának úgynevezett zöld árja, nyári áradata beállott, a Tiszának és Bodrognak számtalan erei és folyásai a Kis és Nagy Ticce, meg az úgynevezett morotvák vagy holt ágak mind megteltek, össze-vissza járták a térséget és számtalan sok tócsát hagytak hátra, melyekhez az áradat eltakarodta után is csak ladikon, vagy nádsűrűségeken nagy bajjal átvergődve lehetett jutni. Most a Tisza-szabályozási munkálatok következtében csak a legmélyebb fenekekben maradt meg a víz, s a múlt száraz években azok is kiszáradtak."

22 A terület vizeinek lecsapolása után pedig 1896-ban azt írta Kiss K, hogy egykor a vizek „mily nagy területét foglalták el a Bodrogköznek, arról fogalmat nyújt, ha ideje jegyezzük miszerint területük körülbelül 90.000 katasztrális holdra tehető."

23 Geöcze S. ugyanekkor már a vidék teljesen más arcu9