Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

II. József más intézkedései: a német nyelv hivatalossá tétele, az alkotmányos rend figyelmen kívül hagyása a nemzet ellenállását váltotta ki, éleződött az ellenzéki mozgalom, az emberek bojkottálták a postát, saját kocsin utaztak, alkalmi levélvivők útján leveleztek. A közbiztonság ugyanakkor megromlott, elszaporodtak a postarablások, a járatok megtámadása napirenden volt. Ennek a levéljáratok is ki voltak téve, mert köztudomású volt, hogy ajánlott levelekben pénzt is szoktak küldeni. Erdélyben, különösen a Hora-Kloska lázadás (1784) után a közbiztonság anynyira romlott, hogy a postaházak őrizetére sok helyen állandó katonai őrséget kellett állítani. A káresetek szaporodása oda vezetett, hogy a Helytartótanács 1786. június 3-án kénytelen volt rendeletet kiadni, melyben a levélpostai küldeményekbe értékek elhelyezését megtiltotta, és kimondta, hogy ezután ajánlott küldemények elveszéséért, vagy kifosztásáért kártérítést nem fizet. E viszonyok mellett az utas- és levélforgalom s ezzel a postamesterek jövedelme annyira megcsappant, hogy a postamesteri állásokra alig lehetett embert kapni. A nehézségeken a Helytartótanács úgy igyekezett segíteni, hogy a postamestereket kölcsönnel, segéllyel támogatta, özvegyeiket, árváikat megürült postamesterséghez juttatta. A nehézségek ellenére II. József a postahálózatot fejleszteni kívánta. Nagyobb helyeken, uradalmakban a levelezés előmozdítására levélszedőségeket (kollektúrákat) állíttatott fel, ahonnan az összegyűjtött leveleket a legközelebbi, kijelölt postára vitték feladni. A balul sikerült orosz-török háborúban való részvétel (1788-1789) ugyancsak kimerítette a császári pénztárt. Ráadásul a vármegyék a legroszszabb időben - a belgiumi lázadás kitörésekor - megtagadták az adók megszavazását és a katonaállítást. A szándékában, módszerében meg nem értett uralkodó, hogy mentse a Habsburg-dinasztiát az összeomlástól, ígéretet tett az alkotmányosság visszaállítására és az országgyűlés összehívására. Érezve halálát, három nagy jelentőségű rendeletén kívül az összes sérelmezett rendelkezését visszavonta. A postai rendelkezései, melyek a birodalom egész területén egyöntetűek voltak, érvényben maradtak. II. József 1790. február 20-án bekövetkezett halála után a nemzet fellélegzett. A magyar Szent Koronát ünnepélyes menetben szállították haza Budára, mire a várba került, megérkezett a király halálának a híre is. A gyász a lelkesedést nem tudta rontani. Előkerültek az eddig nem szívesen látott magyaros, zsinóros menték, kalpagok, a nők színes öltözetükkel a nemzeti érzést juttatták kifejezésre. A tízéves jozefinista időszak nemzetellenes rendelkezéseinek hivatalos visszavonását meg sem várták a helyi hatóságok, kurrensek útján intézkedtek a hatálytalanításukról. Részlet Miskolc városi protokollum 1790. március 28-i bejegyzéséből: „ . . . a házakra írt minden numerusok a ház birtokosa által letöröltessék, vagy bemeszeltessék, a helységek bírái pedig ezen rendeletnek végbe menetelére vigyázni kötelességeknek tartsák."

4 14