Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Miután a vármegyei közigazgatás visszaállt, előkészület történt a régi főispán, gr. Majláth József ünnepélyes visszahelyezésére tisztségébe. Az ünnepélyes eseményt 1790. április 4-re tűzték ki, ezért két nappal előtte Ragályi József főszolgabíró a járásában lakó nemeseket felkérte, hogy: „maguk közül számosan maguk lovaikon és csinos maga öltözetében megjelenni méltóztassanak, kik is többekkel együtt méltóságos főispán úr őexellenciáját bandériummal kikísérhessék, mely végbe való kiindulás és a többi környülállások iránt új abb tudósításomat ki fogom küldeni. "

5 3. A Helytartótanács szervezete és a postai ügyosztály működése Az 1723-ban felállított Magyar Királyi Helytartótanács hatáskörét 1783ban II. József közigazgatási reformja kiszélesítette, ugyanakkor a vármegyék fölé kerületi igazgatást szervezett. A Helytartótanács élén annak elnöke (Praesense) a nádor volt. Mária Terézia idejének jó részében a tisztséget 17411751 közt Pálffy János gr., őt követően 1756-ig Batthyány János gr. töltötte be. Amikor 1765-ben Mária Terézia fiát, II. Józsefet, mint a német-római császárt kormányzótársul fogadta, és a nádor is meghalt, a nádori tisztséget nem töltötte be, vejét, Albert szásztescheni herceget nevezte ki helytartóvá, II.József halála után, 1795-ig Sándor Lipót főhg., őt követően 1847-ig a magyar nemzet előtt tiszteletben álló József főhg., végül 1847-1848-ban István főhg. töltötte be a nádori tisztséget, ezzel ez az ősi rendi tisztség, mely a király helyettesítését volt hivatva ellátni, végleg megszűnt. Az 1790-es években a Helytartótanácsban az egyháziak közül három főpap, a fő- és köznemesek közül tíz-tíz személy látta el a tanácsosi (consiliárius) tisztséget. Rajtuk kívül húsz titkár (secretárius) végezte az előadói teendőket. Ezek utánpótlását képezték a gyakornokok (consipisták). A Magyar Királyi Helytartótanács belső ügyintézését az 1769-ben kiadott rendelet szabályozta. Az ügyintézés gerincévé az előadói tanácsosok munkáját tette, az állandó bizottságok számát tízről négyre csökkentette, ezek: számvevői, gazdasági, vallásügyi és úrbéri. A helytartótanácsi rendelkezéseket az uralkodó utasítására készítették, azt maga a nádor írta alá, de szerepelt rajta az érdekelt tanácsos és titkár neve is. A Helytartótanácson belül külön postai ügyosztály (Departamentum postale) működött, melynek ügyrendjét, feladatát részletes rendelkezés írta elő. 1783-tól a Helytartótanács gyakorolta Magyarországon a postai joghatóságot, biztosította a posta jogait, eljárt megsértőivel szemben akár idegenek, akár a posta alkalmazottai voltak. Ide fordultak a postamesterek, ha a működésükben akadályozták (járatlan utak, hidak esetében). Az egész birodalom postaügyét a bécsi főpostaigazgatóság intézte, összehangolta az örökös tartományok szállítási, kezelési és tarifális ügyei, és rendelkezései a Helytartótanács, vagy a Magyar Kamara útján jutottak el a postahivatalokhoz. 15