Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)
A vármegyei közgyűlés a sürgős ügyet két hónapi késedelemmel tárgyalta, úgy határozott, hogy: „Ezen hídnak az építésére való engedelem iránt felsőbb helyen jelentés tétethessen, meghagyatott földmérő úrnak, hogy annak rajzolását 's mind az árra mind pedig a Miskolcon kinyitandó postaút kirakására (kikövezésére) kívántató költség kivetését adja meg." így keletkezett az 1792. november 13-án beadott, Rendi Ferenc megyei hites mérnök által készített Projectum Sumptuum. „Földmérőnk beadá Miskolc ezen újonnan nyitandó útjának kirakására és az építendő hídnak elkészítésére kívántató költségnek kivetését és az azon hídnak lerajzolását is, melyek a többi ezen célhoz képest költ actához csatoltatván a miskolci utcák kirakása iránt költ határozatunk szerint tejendő jelentésünk úgy a hídnak felépítésére adandó engedelem megnyerése véget tejendő folyamodásuk is felküldetni rendeltetett." 86 Az új utca kikövezéséről és a hidak elkészítéséről 1793-ban a vármegye újabb költségvetés-tervezetet terjesztett fel a Helytartótanácshoz, csatolva a város új utcájának Rendi Ferenc által e célból készített vázlatát, a város térképét, a két híd tervezetét. E későbbi előterjesztést találta meg az Országos Levéltárban Komáromy József, és ismertette a Herman Ottó Múzeum Közleményei 1955. decemberi számában. Az előterjesztésben a hidak építése 1059 Rft. 32 kr-t, az utca kikövezése 3359 Rft. 30 kr költséget igényelt. Indoklásként előadták: „A Pecze nevű hegyipatak egyik ága fél, a másik ága egy mérföldnyire fakad, s három völgyön keresztülfolyva Miskolc városában még egy harmadik ággal is egyesülve, kanyarogva, két külön mederben a legforgalmasabb országúton meg a Boldogasszony utcáján keresztülfolyva, végre egy mederben egyesül, de a város területén minden országutat vagy hosszában vagy széltében kettévág. Az esőzések pedig úgy megduzzasztják, hogy nemcsak a földeket és réteket, de a jószágot és a házakat is nagyritkán magával ragadja, a rajta való átkelés pedig nyáron is gyakran nehézségeket okoz, télen, fagyban a jégkéreg bizonytalan teherbírása miatt állandó veszedelmet jelent. A közlekedés és a kereskedelem biztonsága csak alkalmas híddal oldható meg." A tervet és a költségvetést az Udvari Kamara 1794-ben jóváhagyta. Nem kétséges, hogy a későbbi Kazinczy utca kikövezése és az útba eső hidak kiépítése a postajárat akadálytalan közlekedése érdekében történt. A munkát 1795ben fejezték be, ekkor került első végleges helyére a miskolci postaállomás. Visszatérve 1792. évre, október 20-án a szenátusi ülésen bejelentették: Dőry báró uradalmi ügyész érdeklődött, hogy a commerciális út a Forgó hídnál hogyan áll: A kőműves mester írja fel, mennyi és milyen anyag szükséges és a magistrátus tegyen róla jelentést. - A tanács úgy határozott, hogy Szepesi György és Holló József szenátorok vegyék maguk mellé a kőművest és járjanak el az ügyben. A Forgó híd építése 1793 augusztusában is téma volt. A híd alapjának ásásánál - olvasni a jegyzőkönyvben - mindennap tíz rab dolgozott, azok serkentésére egy hordó bort, és mindennap l-l garast adatott ki a tanács. Szabó Máté szenátor pedig a Forgó híd körül forgolódók számára egy hordó lőrét ön75