Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

ként adott. így ment ez 1795-ig, mikor a mai Kazinczy utcát megnyitották, és a Szikszó felől jövő postajárat nehézség nélkül folytathatta útját a mai Szemere utcán (melyet a XVIII. század derekán nyitottak meg) át Eger felé. A Forgó hidat 1822-1856 között 14 alkalommal veszélyeztette az árvíz, javítása tetemes összegbe került. A legnagyobb kárt a városnak az 1878-as nagy árvíz okozta 1,7 millió forint összegben, és 277 fő áldozatot követelt. A hidat 1927ben korszerű szerkezettel újjáépítették, majd 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. 2. A Szedliczkyek és a Duronelliek működése 1794. november 14-én a Ragályi István alispán elnökletével megnyíló vármegyei közgyűlés ünnepi jelleget öltött, új armális nemeseket jegyeztek be a megyei rendek sorába a bemutatott oklevél alapján. Az új nemesek Szedliczky József miskolci és Szedliczky András tálly ai postamester. A bemutatott, 1794. január 7-én kibocsátott armális (24. kép) teljes szövegéből megtudni, hogy I. Ferenc császár és király 1794. január l-jétől megnemesítette Szedliczky Józsefet, a korábbi szikszói postamestert, annak fiait, Antalt, Istvánt, Jánost, leányát Annát, akiknek édesanyja nemes Vitéz Borbála. Egyidejűleg az armális nemesek sorába emelte Szedliczky András Tállya postamesterét és családját; Imre, Lajos, András fiait, valamint Terézia és Anna leányait, kiknek anyja nemes Vitéz Anna. A nemesség a nevezett személyére, leszármazóira és utódaira is vonatkozva értendő. Erdemüket azzal indokolta az oklevél, hogy Szedliczky József, aki korábban katonai szolgálatot teljesített és közhivatalt töltött be, a miskolci postaállomás elnyeréséért a királyi kincstárnak 1800 rénes forintot tett le, míg testvére, András 16 év óta tölti be a tállyai postamesterséget. Mindketten hasznos polgárai az országnak és hű alattvalók, azonkívül a két magyar „lovag" saját költségén egy lovas katonát állított ki a király számára . . . Majd következnek a nemesi oklevél egyéb kellékei, a címer leírása, és a záradék.

87 A Szedliczky családnak Szikszón volt birtoka. A család több tagja töltött be megyei tisztséget. Szedliczky József 1784-85-ben várnagy, Szedliczky Antal 1800-ban a nemesi felkelők hadnagya, János 1805-ben alhadnagyként vett részt a Napóleon elleni harcokban. Ilyen előzmények után jutott Szedliczky József a miskolci postához. A megye új armális nemese felhasználta a felé irányuló figyelmet, még 1795ben a vármegye közgyűlése elé terjesztette a postaállomás elhelyezése és a postaföldek juttatásának (25. kép) régen húzódó ügyét. A felterjesztés merész, szinte követelőző; utal arra, hogy az előző helyén, ónodon a földesuraságtól ingyen kapott bő fundust, szántóföldet, legelőt, itt pedig semmiben sem részesítették: „Tekintetes Nemes Vármegye ötödik esztendeje, hogy ónodbul az posta stáció Miskolcra rendeltetett, az tekintetes nemes vármegye akarata szerént, és az publicumra való nézve, az felséges Consi76