Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

nak felállításával, a szegénység az út tsinálására teendő költséggel tetemesen terheltetnék és az út is ez által meghosszabbíttatnék, a megszabott postajárása továbbra is meg fog maradni."

81 Vagyis a korábbi rendeletet be kell tartani, és a Harsány, Tárd felé vezető utat, azon levő hidakat oly rendben kell tartani, hogy azokon mindenkor járni lehessen. A megyei közgyűlés, hogy a Helytartótanácsnak ezt megelőzően két ízben is írt megyei előterjesztést jobban alátámassza, megbízza a járásbeli főszolgabírókat és a földmérőt, hogy mind a két útvonalat szemléljék meg, és a postaigazgató állításával szemben írják meg tapasztalataikat. Az állomások áthelyezésének ügyében 1792 novemberében a budai postaigazgatóság útján (Eger a budai postaigazgatóság illetékességébe tartozott) beleszól a nagy tekintélyű egri postamester és sóhivatal-vezető, Sőtér István, aki kérelemmel fordult a Helytartótanácshoz - hivatkozva a rossz útviszonyokra -, hogy a Tardon át vezető postaút távolságát két postatávolságra emeljék fel, vagy az állomást más, alkalmasabb helyre vigyék át (23. kép). A Helytartótanács Sőtér levelét elküldte Heves és Külső-Szolnok vármegye rendéinek véleményezésre. Heves vármegye kikérte Borsod vármegye véleményét, mivel az említett postaút nagyobb részben Borsod vármegye területén halad át.

82 Hallatta szerény véleményét 1792. december 5-én az ügyben érdekelt tardipostamester, Szundi János is.

83 1793-ban a kassai postaigazgatóság hivatalának jegyzékét a Schematismus a következőképpen közölte: 71