Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

III. LEVELEZÉS BORSOD VÁRMEGYE ÉS A HELYTARTÓTANÁCS KÖZÖTT A POSTAÁLLOMÁS MEGNYITÁSÁNAK ÜGYÉBEN 1. Biztató kezdet, gátló körülmények Borsod vármegye alispánja, Vizeki Talján Pál 1767 tavaszán előterjesztést tett a Magyar Királyi Helytartótanácshoz, és kérte Miskolc város bekapcsolását a már működő, de a várost délről elkerülő Buda-Eger-Kassa kocsiposta útvonalba. Az előterjesztés kézirata az irattárból nem került elő, de tartalmára a kapott válaszból pontosan lehet következtetni. A Helytartótanács rendeletére Kosa Zakariás, a magyarországi és erdélyi császári királyi postaügyek felügyelője így írt Budáról 1768. január 12-én: „Jónak látszik a nemes Borsod vármegyét is tájékoztatni a magas Királyi Helytartó Tanácsnak új postaállomások létesítése tárgyában az elmúlt év június 8-án tartott üléséről és a fontos ügy érdekében az új postaállomások tervéről, t. i. Miskolcról Szikszó, Forró, Petri, Kassa felé; továbbá Miskolcról Gesztely, Szerencs, Erdély felé, valamint Keresztes, Ernőd, Miskolc, Bécs felé való kiterjesztéséről. A nevezett Királyi Tanács többek között ezt a tervet is felterjesztette a Magas Udvari Magyar Kancelláriához és a postaügyekben illetékes Magas Udvari Bizottsághoz, amely a következőket tartalmazza: A december 24-én kelt határozat és a hozzácsatolt séma alapján álló sürgetésemre azt a megbízatást kaptam, hogy ne csak az újonnan létesítendő postaállomásokat és a már létezők viszonyát írjam meg, hanem jelöljem meg a közbeeső új állomásokat, mettől meddig tart az út és pontosan milyen távolságra vannak egymástól, hogy a postamesterek részére megállapítható legyen a díjszabás. De feletteseim határozatának végrehajtására képtelen voltam, mert nem ismertem az egyes állomások közti távolságot, de még az elnevezésüket sem. Ezért, hogy az állam javára a nemes vármegyéknek és a szabad királyi városoknak új postaállomások létesítésére irányuló terve minél előbb megvalósuljon, tekintetes és méltóságos Uraságtokat kérem legyen segítségemre: 1. írja meg az újonnan létesítendő postaállomások nevét, mettől meddig, honnan hová . . . 2. ami még fontosabb: tudassa az egyes állomások közötti távolságot magyar mérföldben, vagy időtartamban, ha nem pontosan, legalább hozzávetőlegesen. Tekintetes és méltóságos Uraságod ne késlekedjen engem kegyes írásával megörvendeztetni . . ."

27 A kapott válaszra a borsodi alispán 1768. január 15-én a kért adatokat közölte, azonkívül levelében kihangsúlyozta a postaállomás szükségességét alátámasztó indítékokat. Utalt arra is, hogy az ideig milyen módon és milyen nehézségek árán kaptak postát: „Általam igen tisztelt Tekintetes és Nemzetes Uram! A nemes urak és a kereskedők minden nyilvános vagy magánjellegű tanácskozása ennek a vármegyének a területén Miskolc városból indul ki; a nemesek legnagyobb részének itt van állandó lakása, a vármegyei közgyűléseket mindig itt tartják, itt van a kamarai prefektura. Ez az egyetlen vásár, ahová sok idegen összejön Lengyelországból, Erdélyből, Abaúj, Sáros, Gömör, Szepes vármegyékből és máshonnan. Üdvözölték 3Z