Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

A fentiek a levélpostai ügyekre vonatkoztak. A kocsiposta igazgatása az egész birodalomban az osztrák udvari kancelláriának volt alárendelve. Hazánkban Budán, Pozsonyban, Temesvárt és Nagyszebenben működtek kocsiposta expedíciók az osztrák főexpedíció irányítása alatt. A magyarországi postának tehát kettős - egy teljesen Bécsből kormányozott kocsipostai, és egy részben a Helytartótanács által irányított levélpostai-szervezete és igazgatása volt. A helytartótanácsi ügyosztályok működését II. József fokozott figyelemmel kísérte. Minden fontos kérdésben maga döntött, mindenről tudni akart. A döntésre váró ügyek a postai ügyosztály javaslatával ellátva kerültek az udvari kancelláriához, onnan az uralkodóhoz. Az ügyosztály hatásköre az új postaállomások felállítására, a régiek megszüntetésére, megyei felterjesztések elintéztetésére terjedt ki. Javaslatot tett a postabér és szállítási idő felemelésére, leszállítására, ami igen gyakori eset volt. A posták a járatok késéséről jelentést küldtek a kerületi postaigazgatóságon keresztül az ügyosztálynak, a jelentésben igazolni kellett a késés okát. Ha a vétség nyilvánvaló volt, az ügyosztály büntetésre tett javaslatot, ami legtöbbször pénzbírság volt. Postakocsik kirablása esetén az ügyosztály adott utasítást a megyének a tettes kinyomozására, megbüntetésére. Az ügyosztály rendelkezett az egyes postaállomások működésének időnkénti felülvizsgálatára. Az ellenőrzés a posták pénz- és ügykezelésétől kezdve mindenre kiterjedt; a postalovak ápolásán, lószerszámok karbantartásán át az utak állapotának alapos vizsgálatáig. A vizsgálóbizottság részletesen beszámolt a Helytartótanácsnak a tapasztaltakról és a hiányosságok okairól. A jelentés felülvizsgálata után az ügyosztály megtette a szükséges intézkedéseket a hibák kijavítására, megszüntetésére.

6 II. József halála után a Helytartótanács működése változatlan maradt. Az 1789 júliusában kitört francia forradalom hatására, 1790-től egyre inkább igyekezett a bécsi udvar a magyar posta szervezetét kémkedési célra felhasználni, a társadalom politikai magatartásának felderítésére és az ellenzéki erők ellenőrzésére, szerveződésük megakadályozására. II. Lipót legelső teendője volt az alkotmányos rend visszaállítása, az országgyűlés összehívása, hogy elődje sérelmes intézkedéseit megszüntetve, új törvényeket hozzon. Ez az országgyűlés a magyar posta tekintetében is jelentős. A hozott XXII.-ik törvénycikk szerint „. . .a királyi felség biztosítani méltóztatott a karokat és rendeket, hogy Magyarország s kapcsolt részei határain belül létező postákat a Magyar Helytartótanács igazgatása alól, jövedelmeiket pedig a Magyar Kamarától elvonatni sohasem engedi meg". Az országgyűlés azt is kimondta határozatként, hogy ezentúl vagyontalan nemes minden hivatalt betölthet, s nem nemes pedig a kormányszéknél titkári tisztségig, só-, harmincad- és postahivatalnál pedig minden tisztségre alkalmazható. II. Lipót (1790-1792) rövid uralkodás után utódja, I. Ferenc (1792-1835) bevezette a cenzúrát, figyeltette, ki mit olvas, kivel levelez. Ugyanakkor a levéltitok megsértését, ahol az államérdek nem játszott közre, a legszigorúbban büntette.