Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

\ „kortesek" kezükben zászlókkal, lovon, szamáron vagy gyalog kí­sérték. A követjelölt szürke lovon haladt, fején árvalányhajas kalap, mellén kitüntetések, kezében zászló. A követválasztási ceremónia középpontjában a jelölt programbeszéde állt. A szónok a beszédében mindenfélét ígért a népnek, főképpen az adó csökkentését és a dohány árának a leszállítását. A farsangi követnek joga volt a veze­tőket bírálni, kigúnyolni. 25 Az volt a fontos, hogy a jelölt tréfás fordulatokkal minél nagyobb hatást érjen el. A beszédben nyíltan és burkoltan egyaránt a nép jogos követelései, kívánságai fogalmazód­tak meg éles gúnnyal, szatirikus hangnemben. A farsangi követvá­lasztási játék mind a népi dramatikus szokások, mind az egykori követválasztással kapcsolatos népi emlékek tekintetében igen figye­lemreméltó, amelyből a népi szemléletet illetően sajátos és jellegzetes adalékok tárulnak elénk. Ebbe a körbe kapcsolódik Nógrádszakálon az adóvégrehajtást bemutató játék. Végrehajtó, kisbíró és két csendőr jelent meg a disznótorban. A szemüveges végrehajtó a kezében tartott nagy könyvből elrendelte az árverést és többnyire nem létező tárgyakat és állatokat foglalt le. Ehhez asszisztált a két kakastollas csendőr és a kisbíró. 26 A komikus játék az „igazi" végrehajtás formáját igyekezett karikírozni, illetőleg az azzal kapcsolatos feszültséget „előjátékkal" enyhíteni, és a veszélyt degradálni. A komikus végrehajtásban a szegényember győz, s akárcsak a mesében, múlatás az esemény vége. A párbeszédes játékok közül kultúrtörténeti szempontból is figye­lemre méltó a két barát dialógusa. Az alábbi változatot a gömöri Sajószentkirályon jegyeztem fel. A párbeszédes játék emléke több Sajó- és Rima-völgyi faluban felbukkant. Feltételezhető a jelenet egykori szélesebb körű előfordulása. Az eljátszás nélküli adoma változatára több példa ismeretes a magyar nyelvterületen. A játék északi palóc változata: 25. A nagyszécsényi követválasztásról két közlemény is beszámol, az első 1903-ban, a második húsz évvel később került publikálásra. Ez utóbbi szerzője valószínűleg nem tudott az első közleményről. Ágner Lajos: Farsangi követválasztás Nagyszé­csényben. Ethn., XVI. 1903, 56-58.; Nyáry Albert: Jellemvonások a palóc nép­életből. Ethn., XXXIV. 1923, 98-99. 26. Kovács Géza: A bakuszok. Ethn., LV. 1944, 39. 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom