Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

tartotta, s aki az állatot maga előtt hajtotta. A kakast megelőzte az álarczások csoportja. A kakas mögött pedig közvetlenül a két turbányos török, őket követően cigányok és a násznép haladt. Az esküvő alatt az alakoskodók a templom ajtaja előtt maradtak. A szertartás után a násznéppel együtt felkeresték a város főbb tisztviselőit: az alispánt, a szolgabírót, a város bíráját stb., s azokat verssel köszöntötték. Útközben a cigányok zenéltek, az alakoskodók karikással pattogtak, s különféle dévaj verseket mondtak. Hosszan tartó köszöntések és mókázások után a lakodalmas házhoz tértek. Mielőtt a mulatság elkezdődött, a kakas fölött törvényszék ült össze. A kakast a törvénybíró elé állították. Az alakoskodók csoportjából egy személy mint vádló állt elő, aki felsorolta a kakas bűneit. A legfőbb vád az volt, hogy a kakas anyjával és leányaival szerelmeskedett, valamint az, hogy sok feleséget tartott. A törvényszék a kakas bűnét súlyosnak találta, szigorú büntetéssel példát akart statuálni, ezért elrettentésül a kakasra kimondta a halálos ítéletet, és elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását. A kakas nyakát a szalagnál fogva meghúzták és az egyik töröknek öltözött alakoskodó éles kardjával lemetszette a kakas fejét.

11 A szokás előfordulását Borsod és GömÖr megye egyes vidékéről egy későbbi közlemény is említi. A szerző a kakas kivégzését a nevezett területeken (sajnos nem jelöli, hogy melyek azok az „egyes vidékek") jellemzőnek mondja. Alakoskodókat és törvényszéket nem említ. A közlés szerint a kakast bevitték a lakodalmas házba, s a vőlegény előtt lenyakazták. A szokást értelmezve a szerző azt a magyarázatot adja, hogy a poligámiában élő szárnyas állatot azért ölték meg a vőlegény előtt, hogy okuljon a rettentő példán, a „kakasos vágyaktól őrizkedjék, s elégedjék meg egy tyúkkal".

12 A rabhordás és a kakasütés legközelebbi párhuzamait a magyarokkal együtt élő nemzetiségi népcsoportok körében találjuk meg. Különösen figyelemreméltóak a palóc és a szlovák rabhordás, valamint a borsodi, gömöri kakaslefejezés szlovák analógiái. Az össze11. Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Budapest, 1867, 41-72. kk. További irodalommal. 12. Rédeyné Hoffman Mária: Egy bujdosó naplójából. Ethn., XXXVII. 1926, 25. 76