Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Megállt a zene, a zsiványt kötelekkel összekötözték, majd a vőlegény násznagya, mint bíró, ítélkezett felette. Felhúzták a mestergerendára, vagy letérdepeltették, fejére köcsögöt tettek és kivégezték, azaz leütötték a fejéről a köcsögöt. A játékos elvágódott, meghalt. Az asztalra fektették, majd temetési szertartást celebráltak. A ceremónia után vízzel leöntötték vagy bort töltöttek a szájába. Erre a halott feltámadt, s folytatódott a tánc.

10 Némileg módosult, leegyszerűsödött ítélkező játékot ismerünk Dédestapolcsányból. A menyasszonytáncot a vőfély kezdte meg. Azt a férfit, akf nyomban őutána táncolt, tánc közben a menyasszonnyal körülkötötték. Ekkor kijelentették, hogy a férfi zsivány, el akarta rabolni a menyasszonyt. Lánccal vagy kötéllel megkötözték a férfit, s mint rabot a bíróság elé állították. A szószóló volt a bíró. A bűnöst egy demizsony pálinka fizetésére büntette. ígéretet kellett tennie, hogy a pálinkát a hajnalégetésre elviszi, s azután feloldozták. A rab hajnalban valóban előállt a pálinkával, ő gyújtotta meg a hajnaltüzet, s azután sorban megkínált mindenkit, aki a hajnalégetésen jelen volt. Az ítélkező játékok másik csoportjába azok tartoznak, amelyekben egy élő állatot ítélnek halálra és ténylegesen kivégeznek, megölnek. Ezek a játékok nemcsak a lakodalmakban, hanem más alkalmakkor is szokásban voltak. Az alábbiakban csak azokat a példákat említem, amelyek a lakodalommal állnak kapcsolatban, s a palóc hagyománykörhöz tartoznak. Egy múlt századi közleményből korai példaként áll előttünk Miskolcról egy sajátos lakodalmi szokás, a kakas elítélése és megölése. A lakodalom napján a férfiak egy csoportjának a feladata volt egy kakas vezetése a násznép előtt, a templomi szertartás után ítéletet tartani felette, s azután kivégezni. Mint a leírásból kitűnik, a szereplők között sok álarczás volt. Két ember veres ruhába töröknek öltözött, fejükön török turbány ékeskedett, kezükben pedig kivont éles kardot tartottak. A kakas orrlyukán keresztül egy vékony szalagot húzták. A szalagot, mint egy gyeplőt, egy ember, a kakasvivő 10. Fülöp Lajos: A születés, házasság és halál szokásai Gyöngyöspatán. Gyöngyös, 1969, 29. 75