Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

dás bármely alkalomhoz, kalendaris naphoz, vagy a társadalmi és gazdasági élet szokásaihoz kapcsolódhat. A játékok vizsgálata során nem hagyhatók figyelmen kívül az interetnikus kapcsolatok és ebben az összefüggésben a szokások eredetével összefüggő kérdések sem. A palócság nem csak a nyelvte­rület szélén érintkezik idegen etnikummal, hanem a magyar falvak közé ékelődve szlovák, német települések, illetőleg vegyes nemzetisé­gű falvak is vannak. Az egymásrahatás lehetősége természetszerű volt. Az asszimiláció következtében egyes szokások, dramatikus játékok palóccá alakulásával is számolni kell. A dramatikus játékok legkülönbözőbb megnyilvánulási alkalmai­val találkozunk a palóc területeken. Egy része valamilyen szokásnak a része, betétje, amely nélkül a szokás önmagában is élhet. A játék elmaradása a szokás cselekménysorából való kiesést jelent ugyan, de lényegében nem változtatja meg az alapszokást. Példaként a lako­dalmat említhetjük. A játékok elmaradása a lakodalomban nem módosítja a lakodalom cél szerinti funkcióját. Hasonló a helyzet a munkaalkalmakkor előforduló játékokkal. Ha a fonóban vagy a disznótorban nem jelentek meg maszkos alakok, az csak a játéktra­dícióban jelentett változást, az alkalom lényegében teljesen független volt a játékoktól. Ismeretesek azonban olyan maszkos alakoskodá­sok is, amelyek szorosan kötődnek az alkalomhoz, vagy másképpen az alkalom azonos az eseménnyel, bár előfordulhat, hogy a cselek­ménysorból éppen a játék, a maszkos alakoskodás tűnik el, de az alkalom továbbra is szokástradícióban marad. Gondolunk itt példá­ul a Luca asszonyra, a Mikulásra, vagy a karácsonyi ünnepkör játékaira. A dramatikus játékok bemutatása során ezekre a kérdé­sekre csak akkor térünk ki, ha azok a játék funkcióját érintik. A palóc dramatikus játékok legjellemzőbb példái közé tartoznak az ítélkező játékok. Ezek helyi terminológia szerint rabhordás vagy rabvágás néven ismeretesek. Két alkalomhoz, a farsanghoz és a lakodalomhoz kapcsolódtak. Ennek megfelelően a játék funkciójá­ban némi eltérés figyelhető meg. A helyszíni gyűjtéseim és megfigyeléseim szerint a rabhordás, rabvágás főbb mozzanatai a következők voltak. Húshagyókedden két férfit rabnak öltöztettek: rossz ruhát húztak rájuk, vagy szalma­66

Next

/
Oldalképek
Tartalom