Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Iában nem túlzás, ha röviden azt mondjuk: a magyar néphit szláv néphit." Nyilvánvaló, hogy ez a sommás megállapítás így téves. A magyar néphagyomány kutatói természetszerűnek tekintik, hogy a népi kultúra jelenségeit a közép- és kelet-európai néphagyomány összefüggésében kell vizsgálni. A vizsgálatok alapja többnyire az összehasonlító elemzés volt. Egy-egy jelenséget egészében vagy részmotívumaira bontva külföldi analógiákkal vetették össze. A fő cél az volt, hogy a környező, esetleg távolabbi európai népek hagyományából minél több párhuzamot felsorakoztassanak a magyar példák mellé, és igen gyakran a hasonlóság fokából, illetőleg az elterjedési pontokból vonták le a következtetést egy-egy kulturális elem magyar, illetőleg nem magyar eredetére vonatkozóan. Az ilyen irányú vizsgálat tulajdonképpen az átadás és átvétel kérdése körül mozgott. Hangsúlyoznunk kell itt azt, hogy az átadás-átvétel vizsgálata a lényegi megközelítésnek csak egy módja. Gyakran eredményez tévedést a mechanikus összevetés, különösképpen pl. a párhuzamok sűrűségéből való átvételi irány megállapítása, ha ilyen esetekben nem számolunk azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos jelenségek egyes népeknél tovább megmaradtak, jobban konzerválódtak, amíg másoknál a kutatások időpontjában már eltűntek a hagyományból. Továbbá, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a népek kultúrájában közös vonások is találhatók, anélkül, hogy e népek között bármiféle történelmi kapcsolat létezett volna. Amikor a magyar népi műveltség jelenségeit más népek kultúrájánakjelenségeivel vetjük össze és keressük a kapcsolatokat, a legnehezebben megoldható kérdés a szellemi hagyományok vizsgálatában mutatkozik. Kutatóink etnikus specifikumokat igyekeztek keresni. Ehhez a honfoglalás előtti időkig kell visszanyúlni. Arról a kultúráról aránylag kevés az ismeretünk, sok esetben egyáltalában nem elegendő az anyag pontos megállapításához, legfeljebb csak merész következtetéshez. E téren a legnagyobb eredményt a magyar népi hitvilág kutatása nyújtotta. Döntően meghatározta a kutatást az a tény, hogy a magyarságra mintegy ezer éve a környező népek igen erős hatást 288