Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

szlávokkal való kapcsolatot mechnikusan értelmezik, és gyakorlatilag minden kulturális jelenséget, ami a magyar hagyományban és a környező szláv népek hagyományában egyaránt előfordul, ez utóbbira vezetik vissza, abból eredeztetik s fel sem vetnek más lehetséges magyarázatot (pl. önálló fejlődés, egyházi liturgia hatása, azonos gazdasági struktúra stb.). Ez a kutatási módszer sematikus, egyetlen tényezőn alapul, és voltaképpen egy előre meghatározott tételből indul ki, amelyhez az anyag csak példatárul szolgál. Ez azután még területileg is sematizálódik. A szlovák-magyar határ mentén szlovák, a keleti részen ukrán, délen horvát, szlovén, szerb stb. az átadó nép. A séma így adva van, s ha a kutató a kérdéses jelenséget bemutatja, egyéb dolga nem akad, mint az átvétel irányának tényszerű közlése, amelyet egyébként nem konklúzióként, hanem már bevezető megállapításként is megtehetne. A néphagyomány kapcsolatainak vizsgálata során számos ellentmondásosnak tűnő jelenségre figyelhetünk fel. Az anyagi kultúra területéről véve a példát, a földművelésre vonatkozóan rámutattak arra, hogy szókincsében nagy számban fordulnak elő szláv eredetű szavak. Jogosan vetették fel azt a kérdést, hogy vajon az itt talált szlávságnak volt-e akkora szerepe a magyar földművelés kialakításában, mint azt a földműveléssel kapcsolatos szláv jövevényszavak alapján gondolhatnánk? A tényszerű konklúzió lényege az, hogy a honfoglalók által itt talált szlávok lényegesen nem befolyásolták a magyar földművelő kultúra alakulását. A szlávok részt vettek a magyarság földjének a megművelésében, de annak gyakorlatára, rendszerbeli, valamint szerkezeti állapotára aligha volt valami hatásuk (K. Kovács). Ugyanakkor viszont a szellemi tradícióban igen jelentősnek nyilvánították a hatást, az átvételt. Idevonatkozóan - szinte szélsőséges példaként - Róheim Gézát idézem: „Ha figyelembe vesszük, hogy a magyar néphit szempontjából a közvetlen átadó a döntő, és hogy a magyarság ezeket az európai elemeket csak szláv forrásból vehette, továbbá az egyes szláv nyelvű szomszédnépek külön kimutatható hatását, az adatoknak oly túlnyomó tömegét kapjuk, hogy egyálta287