Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Zoltán „Dramatikus népszokások" című disszertációját fogadja el, és ilyen irányú véleményét terjessze a Tudományos Minősítő Bizottság plénuma elé. BARABÁS JENŐ: Ujváry Zoltánnak mostani nagyszabású összefoglalását a dramatikus népszokásokról éppen 30 év választja el e témakörben elsőként publikált számottevő dolgozatától: „Egy farsangi játék funkciójának kérdéséhez" (Ethn. 1957), melyben lényegében a barkó területen megfigyelt és vizsgált farsangi játéknak a „rabvágás"-nak a szokását mutatja be és elemzi. Ez a lakodalomban is ismert dramatikus játék most a doktori értekezésben is feltűnik a „Halállal büntető ítélkező kivégző játékok és a bűnátvitel" c. fejezetben. Összhangban van az itt olvasható szöveg a 30 év előtti megállapításokkal, de érthető módon itt nem a részletekre, hanem az átfogóbb összefüggésekre esik a hangsúly. Jelzi ez a példa egy kutatói életpálya ívelését a lokális tanulmányoktól a szinoptikus szemléletig. Közben műveinek kiterjedt sora, tanulmányok és könyvek bizonyítják, hogy a legtöbbet publikáló néprajzkutatónk és folkloristánk milyen szerteágazó vizsgálatokat folytatott, amelyek megalapozták fő munkaterületének szintézisét. Legelső probléma e mű kapcsán, ami gyakran előfordul más témáknál is, a terminológia kérdése. Dramatikus szokások, népi színjátszás, teátrális szokások, maszkos alakoskodók stb. vajon ugyanazt jelenti-e? Lehet ezeket szinonimaként kezelni s ha nem, miben különbözik egyik a másiktól? Mintha e kötetben Ujváry nyitva hagyta volna a kérdést. Címként ugyan a „Dramatikus népszokások"-at részesítette előnyben, de szövegében használja az említett megjelöléseket megkülönböztetve, de szinonim értelemben is. Kérdés az, hogy jogos-e ez az összevonás s lehetséges-e a szétválasztás. Viski Károly a Magyarság Néprajzában a Drámai hagyományok c. fejezetben nagyobbára a kalendáris szokásokat, a dramati235