Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

lesz. Szilveszter estéjén tréfás szokások is előfordultak. Például a legények leemelték a kapukat. A recens hagyományból ma már nem állapítható meg, hogy milyen céllal hordták össze éjfélkor az udvar közepére a kapákat, ásókat, gereblyéket, s egyéb gazdasági eszközöket. A funkciója azonban egészen világos annak a szokásnak, amely során egy szalmabábut hordoztak körbe az udvaron, azután elégették azzal a céllal, hogy a gonosz szellemeket a háztól, óltól, udvartól, embertől és állattól egyaránt távol tartsák. Újév reggele és első napja a bőségvarázslás és a szerencsekívánás ideje. A gyermekek kántálni jártak; köszöntő verseket mondtak vagy Ez esztendőt megáldja kezdetű éneket énekelték. Az emberek a következő rigmussal köszöntötték egymást, amelyben a felvidéki szlovák aratómunkások egykori alföldi aratási munkájára is adalékot kapunk: Aggyon Isten minden jót, Hegyen-völgyön jó búzát, A tótnak meg jó kaszát, Hogy arasson sok búzát. Újév napján a bőség, a termékenység és sok pénz szerzése érdekében lencsét főztek. Az első látogató neméből a vemhes ló csikajának nemére - csődör vagy kanca - következtettek. Hasonlóképpen úgy vélték - a tehénnel kapcsolatban is -, ha férfi ment elsőként a házhoz, bikaborjú, ha nő, üsző volt várható. Az időjárásra és a termésre való jóslás a tél folyamán több jeles nappal összekapcsolódott. Január 25-ét, Pál napját fontos jóslónapnak tartották. Általánosan ismeretesek a következő rigmusok: Pál fordulása ha tiszta, Bőven terem mező, puszta. Ha ködös, nedves, Lesz a kenyér igen kedves. Ha Pál fordul köddel, Ember elhull döggel. 154