Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Pálfordulón szép az idő, Akkor lesz jó új esztendő. Éjfélkor az emberek kimentek az udvarra; ha boglyos fellegek voltak az égen, akkor úgy vélték, hogy sok széna lesz. Általános volt a Pál-pogácsa. Az elkészített pogácsákba egy-egy tollat dugtak a családtagok számának megfelelően. Akinek a tolla a pogácsa sütése közben elégett, úgy gondolták, hogy az abban az évben súlyos beteg lesz vagy meghal. A Pál-pogácsát a leányok férjjóslóként is alkalmazták. A pogácsákba egy-egy cédulán férfinevet tettek. Amikor megsült, kiosztották egymás közt, s amilyen nevet találtak a pogácsában, a hiedelem szerint olyan nevű férfi lesz majd a férjük. Gyertyaszentelő napjához a következő időjárással kapcsolatos rigmus kapcsolódik: Gyertyaszentelőn ha havaz, Nincsen messzi már a tavasz. Ezen a napon a borz alvó helyéről előbújik, s ha meglátja az árnyékát - süt a nap -, akkor visszabújik, mert még negyven napig hideg lesz. Az időjárással függ össze a Mátyás-napi (febr. 24.) rigmus is: Mátyás ha nem tanál, csinál, Ha tanál, rontjabontja, rajta likat ás. Úgy vélték, hogy ha Mátyás napján nincs jég, akkor még hideg lesz; ellenben, ha be van fagyva a víz, „Mátyás" megtöri, s közeledik a tavasz. Közösségi jellegű szokások a farsanghoz, ezen belül húshagyókeddhez kapcsolódtak. A vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszakban gyakran rendeztek táncmulatságot. Különösen látványos volt a maszkabál. A legkülönbözőbb maszkos alakok fordultak elő. Az állatmaszkok között kedvelt volt a ló, a kecske, a medve és a bika. Ezeken kívül többnyire ijesztőnek öltöz155