Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

- Ismerem a tetűt. - Tudsz cigánykereket hányni? - Tudok sósperecet befele hányni. A játék végén Mária perselyébe a gazda vagy gazdaasszony pénzt tett, s a következő szavakkal köszönt el a csoport nevében: Köszönjük, hogy bebocsátották a betlehemeseket, hogy a kisded Jézusnak szállást adtak, ezért szálljon áldás e házra. A karácsony ünnepét követően, december 28-án, aprószentek napján reggel a gyermekek a szomszédokhoz, rokonokhoz és ismerős házakhoz „mustármagot" mentek kérni. Ez részint adományszerű alkalom volt, részint pedig egészségvarázsló rítus. Amikor a gyermekek a házba beléptek, a köszönés után azt mondták: Mustármagért jöttünk! A gazdaasszony vagy a gazda megkérdezte: Hányan voltak az aprószentek? (Ez utóbbit a katolikus családoknál kérdezték.) Beköszöntő vers is ismeretes: Aprószentek napja ma vagyon, Arra kérem gazdaasszonyom, Ne üssenek agyon! De aki a versmondót üresen bocsátja, Lakat a szájára, köszvény derekába! A „ház földjire" aszalt gyümölcsöt, aszalt szilvát, aszalt almát hintettek, s miközben a gyerekek kapkodták, a gazda vagy a gazdaasszony vesszővel, összecsavart törülközővel vagy nadrágszíjjal csapkodta őket. Szokásban volt, hogy a szülők még az ágyban megcsapkodták gyereküket. A megvesszőzés, megcsapkodás aprószentek napján azzal a céllal történt, hogy a gyermekek ne legyenek kilisesek, kiütésesek, rücskösek, ragyások. Valójában ez egészségvarázslós rítus. Az év utolsó és első napjához elsősorban termékenységvarázsló és időjósló eljárások kapcsolódnak. A hiedelem szerint, ha Szilveszter nappala és éjjele egyenlő, akkor az év folyamán jó idő várható, termékeny esztendő lesz. Az időjósláshoz kapcsolódik a következő szokás. Szilveszter éjjelén tizenkét gerezd fokhagymába sót tettek. Minden gerezd egy-egy hónapot jelentett. Amelyik gerezdbe reggelre a só nedves lett, az a hónap csapadékos, ellenkezőleg pedig száraz 153